Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

római polgári és magánjogi professzorhoz fordult a 100 Ft visszaszerzése érdekében. Stuhr azonban a város levelét felbontatlanul küldte vissza azzal, hogy a „város a rövidesen összeülő gyűléshez forduljon". A tanács a Vályi-ügyet ezzel ad acta tette.

248 1807-ben kapta meg a város, gróf Széchényi Ferenc levelével, az Országos Könyvtárban (Bibliotheca Regni) levő könyvek jegyzékét, amelyet — elintézésként — a levéltárba tettek.

249 1822-ben a város a polgárokat Schams Ferenc Buda város történetéről szóló munkára való előfizetésre szólította fel. (Az előfizetéseket a főügyész gyűjtötte.) A könyv egy példányát a levéltárban helyezték el. 1831-ben a jegyzői hivatal terjesztette a magyar király házassági ünnepe díszére készült versezetek megküldött 10 példányát. A befolyt pénzt a badeni Mária Ispotály kapta.

250 1830—1832-ben többször megkereste a tanácsot a székesfehérvári egyházmegye volt növendéke, 1796—1799 között fehérvári káplán, 1802-től a fehérvári papnevelde dogmatika tanára: Fejér György, hogy a megjelenés alatt levő Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis munkájához támogatást nyerjen. A város minden alkalommal megvette, majd a levéltárba tette a felkínált köteteket.

251 1835-ben Farkas Ferenc káptalani helytartó megküldte a városnak az I. Ferenc király elhunyta alkalmából tartott gyászbeszédének 25 példányát. Elintézés: „Ezen kedveskedés jele köszönettel vétetvén, feljegyeztetik." 1843-ban a tanács a Pesti Gazdasági Egyesület által kiadott Mezei Naptár című népkalendáriumot pártfogolta, mivel az „a balítéletek és a tudatlanság ellen, az okszerű gazdálkodásra alkalmas eszköz". A tanács a szegényebb sorsú néposztály számára évente bizonyos mennyiséget megvett belőle. 1844-ben a Reguly Antal részére nyújtandó anyagi támogatásról tárgyalt a tanács, „aki az éjszaki tartományokat beutazó és a Magyaroknak Finn törzsöktőli eredetét fürkésző hazánkfia". Mindez a könyvbeszerzés azt eredményezte, hogy 1840-ben a város egy könyves almáriumot készíttetett.

252 A város beszerzett ezenkívül természetesen több, az igazgatási és bíráskodási munkához szükséges könyvet. így kapta meg 1788-ban a megyétől a Mossly-féle gyűjtemény 10 kötetét, amely az 1740—1780 között megjelent rendeleteket és törvényeket tartalmazta. A következő évben a tanács a Keresztúri udvari ügynök által összeállított kétkötetes rendeletgyüjteményt vette meg 7 Ft 12 kr-ért. Ugyancsak megvette báró Eötvös Ignác mutatókönyvét a honi törvényekről. Az 248 Prot. sess. 1796. aug. 13. No 1127.; nov. 7. No 1466.; 1802. febr. 1. No 225. 249 Prot. sess. 1807. nov. 3. No 1269. 250 Prot. sess. 1822. febr. 10. No 242.; júl. 1. No 1034.; 1831. márc. 28. No 592. 251 Prot. sess. 1830. ápr. 2. No 508.; jún. 14. No 974.; 1832. ápr. 9. No 698.; Szinnyei 1894. III. 254.; Schem. jub. 1977. 95. 252 Prot. sess. 1835. jún. 9. No 1109.; 1840. aug. 7. No 1605.; 1843. júl. 31. No 2471.; 1844. júl. 15. No 2708.; Reguly Antal (1819—1858) finnugor nyelvész.