Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
1794-től kezdték kinyomtatni — a választópolgárság és a szószóló külön kérésére — a tisztújítási táblázatokat. Kezdetben ez 7—12 Ft-ba került, de amikor 1814-ben már „nyomtatott képet" csináltattak, az 22 Ft-ba került (ezt az adószedői pénztárból fizették ki). Két év múlva a tanács határozatot hozott: „A feles költségek eltávoztatására nem kell többé kinyomtatni a táblázatokat." 244 1797-től használtak nyomtatott passzusokat; a következő évtől házaló vásári cédulákat (vulgo Hausierzetteln); 1820-tól kezdve pedig kinyomtatták a kövezetvám, helypénz és a városi mértékek váltságdíjának a tarifáját. Ugyancsak 1820tól kezdve alkalmaztak a kamarási számadások másolásához nyomtatott árkus papírost. 1826-tól nagyobb figyelmet fordítottak — a hamisítások megakadályozására — a vándorkönyvek nyomtatására. 1845-től kezdve — a választópolgárok javaslatára — a polgárleveleket is nyomtatták. „A kőrajzot a város szerezte meg. 25 polgárlevelet rendel aranykarimával, egy rizmárá valót feketével." A következő évben már a költségvetéseket is nyomtatták, „ezzel a nyilvánosságnak eleget tesznek." 245 A város mint a kultúra mecénása A város már 1763-ban folyóiratra fizetett elő; ettől az évtől járt a Diarium. 1765ben a tanács azt írta Joseph von Hertenstein főpostatisztnek, „hogy ha a jövőben tilos lenne a városba újságot (Zeitung) küldeni, akkor jövőre nem kérik". 1827-ben fordult a városhoz a temesvári polgármester, hogy újságot akar kiadni. Kérte erről tudósítani a kereskedőket és a mesterembereket, valamint időnként közleményeket kért a várostól az újságba való eseményekről. A tanács a szokott módon kihirdette és feljegyezte, hogy „ha valami előadódik, közölni fogják". (Nem adódott.) 1830ban az Allgemeine Zeitung járt a tanácsnak. 246 1836-ban Schedel Ferenc és Vörösmarty Mihály kérték az általuk tervezett „Athenaeum és figyelmező literatúrai újság közhírré tételét". Ezt a jegyzői hivatal végezte el. 247 Személyesen jelent meg a tanácsülés előtt és kért támogatást 1796 augusztusában Magyarország leírása című könyvéhez Vályi András. Felhívta a figyelmet, hogy „más szabad királyi városokhoz hasonlóan ezt a várost is említeni akarja a történeti részben, valamint egy rézmetszetet közölni róla". A város vállalta az összes költséget (100 Ft), „mivel a mű a magyar nemzet dicsőségét szolgálja". Három hónappal később jött meg a helytartótanács leirata, amely szerint Vályi könyvében a városokról téves adatok jelentek meg. A város egy tanácsost bízott meg, hogy keresse meg a hibákat. 1802 februárjában, Vályi halála után a város Stuhr József 244 Prot. sess. 1794. márc. 26. No 425.; 1805. júl. 20. No 994.; 1814. jún. 8. No 893.; 1816. szept. 4. No 1489. 245 Prot. sess. 1797. aug. 18. No 994.; 1798. aug. 10. No 955.; 1820. febr. 19. No 376.; okt. 9. No 1658.; 1826. jún. 16. No 935.; 1845. máj. 9. No 1521.; 1846. dec. 17. No 4550. 246 Corr. buch. 1765. dec. 9.; 1827. jún. 5. No 971.; 1830. júl. 5. No 1115. 247 Prot. sess. 1836. dec. 19. No 2560.
