Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
De nemcsak a vándor könyvárusokra ügyeltek, nanem állandó figyelemmel kísérték Rader Alajos könyvesboltját is. 1835-ben pl. azt vizsgálta a kapitány, hogy a kereskedő honnan vette a franciából németre fordított Paroles d'un erogant című tiltott munkát. Ugyanabban az évben a város a nála talált összes könyvről jelentett a felsőbb hatóságnak. 239 Szammernek és a városnak 1843-ban gyűlt meg a baja a cenzúrával, amikor — városi megrendelésre 30 ezüst Ft-ért —- kinyomtatta a városnak az országgyűlési követek választásáról és a negyedik rend országgyűlési szavazatáról kiadott körlevelét. A helytartótanács 25 ezüst Ft-ra büntette — a rosszallás mellett — a nyomdát. A tanács határozata szerint „Szammer a törvényhatóságnak engedelmeskedett, amikor kinyomtatta. A végzést a legfelsőbb hely is helyeselte. A város a büntetéssel törvényhatósági jogát látja megsértve. Ezért a büntetést nem hajtja végre, hanem felír az uralkodóhoz". 240 Szammer Mihály veszprémi nyomdász először 1803-ban kért engedélyt a várostól műhely nyitására. A tanács részéről „ennek nem volt akadálya". 1805-ben már működött: ebben az évben a városi kapitány hívta fel a figyelmét, hogy „tartózkodjék alávaló, könnyű művek kinyomtatásától". A kamarai engedélyt 1806 szeptemberében kapta meg, amelyet Fejér vármegye egy év múlva, a város csak 1808 januárjában hirdetett ki. Először azt tervezték, hogy a cenzúrát Novich gimnáziumi igazgató fogja ellátni, de végül is — amint fentebb láttuk — a belvárosi plébános vállalta el. 1808—1814 között özvegy Szammer Klára vezette a nyomdát. Szammer Pál 1818-ban nyert polgárjogot. A következő évben a magisztrátus elé idézték és — a helytartótanács megbízásából — megkérdezték tőle: nyomtat-e zsidó könyveket. Szammer azt felelte, hogy ilyen betűi nincsenek, ezért nem is nyomtathat. 241 1820-ban képeket és muzsikai munkákat a városban nem nyomtattak. A kapitányi hivatal gondoskodott róla 1827-től, hogy a Nemzeti Múzeum minden új könyvből, mappából egy példányt kapjon. 242 A város az 1780-as évek végétől kezdve közigazgatási célú nyomtatványokat készíttetett. Az első ilyen, az 1788-ból való adóív, amelyet számos adóügyi nyomtatvány (adókönyvecskék, adólapok, táblázatok, főkönyvek, adózók névjegyzékei) követett. A nyomtatványok egy részét (Lang könyvkötő közvetítésével) Trattner Mátyás pesti nyomdája készítette. 1844-ben az adózók névjegyzékét a Pesti Hírlapnál nyomtatta ki a város. 243 239 Prot. sess. 1835. febr. 16. No 358.; ápr. 10. No 665. 240 Prot. sess. 1843. febr. 3. No 574.; máj. 15. No 1591. 241 Prot. sess. 1803. jún. 3. No 835.; 1805. jan. 11. No 39.; 1806. szept. 15. No 1407.; 1808. aug. 2. No 1072.; 1814. szept. 3. No 1303.; 1818. dec. 7. No 1640.; 1819. jan. 22. No 108.; Vértes 1910. 319.; Feltehetően Szammer 1805-ben még Veszprémben dolgozott (Prot. sess. 1805. jan. 7. No 30.). 242 Prot. sess. 1820. dec. 22. No 2072.; 1827. nov. 2. No 1772.; 1823-ból Boros János könyvnyomtató legényt ismerjük (Prot. sess. 1823. márc. 7. No 372.). 243 Prot. sess. 1792. nov. 16. No 1532.; 1844. jún. 11. No 2361.; Kállay 1973/A. 60.
