Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

Ünnep- és vasárnap — a püspök kérésére — az istentisztelet előtt, tilos volt a zene a városban. Ugyancsak tilos volt temetéskor „felesleges váltságokkal terhelni a népet". A muzsikusok egy-egy temetésnél fejenként 48 kr-t kaptak. Vogel Miklós belvárosi tanító segédei viszont arról panaszkodtak, hogy „a nekik rendelt szobában nem lévén fűtés, ott lévő hangszereik megromlanak". Ezért a tanács egy vaskályhát állíttatott be a szobába.

124 A káptalan és a város részéről való kettős vezetés és fenntartás kérdéseinek a tisztázására az 1837. november 13—14-i tanácsülésen Farkas Ferenc éneklő kanonok is megjelent. A jegyzőkönyv azt mutatja, hogy még fennállt az az 1777. évi megegyezés, amely szerint az ének- és zenekar közös. Az ülésen kötött megállapodást Szigeti Kilián ismerteti alapvető müvében, e helyütt csak hivatkozom rá.

125 1843-ban polgárőr-zenekart szerveztek. A szükséges költségeket a Pelikánhoz címzett táncteremben tartott álorcás táncmulatságból fedezték.

126 Itt kell megemlítenünk, hogy a város 1790-től orgonahúzót alkalmazott, aki két évi kihordásra egy német dolmányt és adókedvezményt kapott. Az elaggott orgonanyomót 1848-ban — a székesegyházi zenekarvezető kérésére — felvették az elaggott öregek intézetébe.

127 Hangszerkészítő a XVIII. században nem működött a városban, mindössze alkalmilag fordultak meg itt, mint pl. 1795-ben. Az első (1802) letelepedett hangszerkészítő Klauser Ferenc volt. 1828-ban telepedett meg Somogyi Alajos orgonacsináló. Sokáig azonban nem maradt: két év múlva — mivel nyilván számítását nem találta meg — elköltözött a városból. Pedig hamarosan szükség lett volna rá: ugyanabban az évben bontották el az öregtemplomban levő orgonát. Újabb orgonacsináló (Böhm Károly) 1835-ben jött a városba.

128 Az első muzsikatanító, akiről tudunk, Ortman Vitus 1823-ban hagyta el a várost. 1834-ben Herder Henrik segédtanító kapott letelepedési és muzsikatanítási engedélyt. Három évvel később Liedl Lipótnak engedélyezte a tanács egy „hangász tanintézet" felállítását.

129 Mutatványosok A városi forrásokban felbukkanó első mutatványos — a színészek megjelenését jóval megelőzve (1725) — Gáspár János bűvész és kísérője, egy kötéltáncosnő volt. Ezt követően egészen az 1770-es évekig nem találkozunk mutatványosokkal. 1778124 Prot. sess. 1817. jún. 13. No 896.; 1831. szept. 12. No 1617.; 1836. nov 26. No 2466. 125 Szigeti 1979. 184. kiv. 126 Prot. sess. 1843. dec. 27. No 4879. 127 Prot. sess. 1790. jan. 22. No 126.; 1796. márc. 18. No 443.; ápr. 11. No 537.; 1848. szept, 13. No 3241. 128 Prot. sess. 1795. jún. 12. No 729.; 1802. júl. 9. No 1032.; 1828. okt. 10. No 1682.; 1830. jan. 8. No 27.; júl. 2. No 1103.; 1835. nov. 9. No 2189. 129 Prot. sess. 1823. máj. 2. No 693.; 1834. máj. 25. No 1028.; 1837. dec. 4. No 2361.