Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

ban Gruncbach Vencel árnyjátékos, „ki a városban művészetét bemutatta", 4 Ft-ot fizetett a tanácsi engedélyért.

130 1792-ben a főbíró 51 kr-t szedett be egy olasztól, aki „kutyával és mással mutatványokat produkált". 1796-ban és 1804-ben angol lovasok szerepeltek a városban, egy-egy bemutatóért 2 Ft taksát szedett tőlük a kamarási hivatal. 1805ben „egy bizonyos mutatványos" egy játékért 1 Ft taksát fizetett.

131 1831-ben a „városban mutatott panoráma tulajdonosa" 14 Vft-ot fizetett a tanácsnak. 1833-ban Gebholz József mutatta be ,,tüzi mesterségét a Lövöldöző háznál". A következő évben karfásoktól és más játékosoktól — négy hónap alatt — 59 Ft-ot hajtott be a kapitányi hivatal. A pénzt a betegek háza kapta. Ugyancsak a kórház kapta az 1836-ban Engel József Pál hasbeszélőtől beszedett 1 Ft 30 kr-t. Ugyanebben az évben Petis Kajetán olasz, 1837-ben Schwarzenberg Pál több mutatványt tartott; az utána járó taksa felét „a városi kegyes intézetek javára határozta a tanács". 132 1837-ben egy Polito nevű személy, aki eleven vadállatokat mutatott néhány napig a városban, a szegények intézetének 5 Vft-ot ajándékozott. 1836-ban újból angol lovasok szerepeltek a városban. 1840-ben a Dumosz lovagló társaság a megyei piacon tartott mutatványokat. A tanács azonban kikötötte, hogy „az utat nem szoríthatja meg" (vagyis nem akadályozhatja a forgalmat). 1842-ben Volf Ferenc Lovagló társasága átutaztában a városban bemutatta tudását.

133 Iskolai színjátszás A színjátszás pedagógiai jelentőségét a jezsuiták ismerték fel először. Kőszegen már 1682-ben teátrumot csináltak, amit a város nem jó szemmel nézett.

134 Fehérvárott a tanács először 1732-ben foglalkozott az üggyel, amikor a diákság kérte, hogy „komédiájukhoz a színházat rendezzék be". A tanács 10 Ft-ot fizetett az ácsmesternek erre a célra. A színházterem 1737-ben készült el, addig a színpadot és a ponyvával fedett sátrat az udvaron állították fel. A színház az egész várost lázba hozta; hatalmas tömeg jelent meg, ami a rendfenntartást csaknem lehetetlenné tette.

135 Az iskolai előadások sora 1771-ig csaknem folyamatosnak mondható. Az előadásokat farsangkor vagy a vizsgák után tartották, évenként kétszer-háromszor. Az előadás nyelve általában a latin volt, de néhány évben (pl. 1758, 1766) a 130 Corr. buch. 1725. aug. 14.; 1788. szept. 19. No 1396. 131 Prot. sess. 1792. aug. 13. No 1138.; 1796. júl. 8. No 979.; 1804. jún. 8. No 729.; 1805. jún. 4. No 779. 132 Prot. sess. 1831. júl. 29. No 1396.; 1833. aug. 26. No 1698.; 1834. nov. 3. No 2143.; 1836. ápr. 22. No 865.; jún. 3. No 1255.; szept. 9. No 1807.; 1837. jún. 16. No 1264. 133 Prot. sess. 1836. szept. 5. No 1743.; 1837. szept. 22. No 1826.; 1840. aug. 21. No 1799.; 1842. szept. 2. No 2501. 134 Corp. stat. V/2. 299. Kőszeg 1682.; Kilián 1976. 206. 135 Prot. sess. 1732. júl. 23.; Németh László 1979. 73. 18 Kállay István 273