Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
1809-ben a helytartótanács, „nehogy a tanulók előmenetelükben elmaradást szenvedjenek", közölte a várossal „a tanulmányok továbbfolytatásához való irányelveket". 93 A tanács nemcsak az iskolai nevelésre ügyelt, hanem arra is, hogy „az oskolai ifjúság otthon is jó vigyázat alatt legyen". Ezért a szállásadó gazdákat arra serkentette, hogy figyeljenek a diákok cselekedeteire; este ne engedjék őket kóborolni. Erre a kávéházak, vendégfogadók, csapházak, színjáték és a táncház felügyelői is ügyeltek. 1820-ban dobszóval intették a szállásadókat, hogy „ügyeljenek a tanulóifjúság kellő erkölcseire". 94 1831-ben a város 12 példányt szerzett be és osztott ki a tanítók között a Tanítás módja városi és falusi oskola mestere számára című könyvből. Ez azonban nem elégítette ki az igazgatót, aki szerint „a tanítás módja nem felel meg a célnak; ezért erre tervezetet (arányzatot) kellene kidolgozni". A tanács, a polgármester vezetésével, küldöttséget jelölt ki ennek kidolgozására. Ebben a belvárosi plébános és két választópolgár is közreműködött. 95 Különösen ügyelt a tanács a hitoktatásra. 1814-ben a tankerületi főigazgatóhoz fordult, mert a plébános csak a „két kisded oskolai és mesterségbeli tanítványokat" akarta elvállani. A válasz a helytartótanácstól jött: a város a „tisztelendő papi renddel tárgyaljon és mérsékletes fizetés mellett keressen valakit". Hollner Lipót igazgató a ferencesekhez fordult. Az eredmény az lett, hogy évi 100 Ft-ért elvállalták a hitoktatást. 1827-ben a tanács a ferences rend provinciálisánál eljárt annak érdekében, hogy ne helyezze el a városból azt az atyát, aki az iskolákban hittant tanította, „mert igen kedvelik a tanításban való ügyességéért". 96 1828-ben Mayer Ágoston tisztelendő oktatta a hittant a nemzeti iskolában. Ezt szigorúan is vették: pl. a céhek nem szabadíthattak fel olyan legényt, aki nem tanult hittant. 97 1843-ban a választópolgárok maguk és a többi polgár közül a népnevelés célszerű előmozdítására felügyelő küldöttséget neveztek ki. A tanács azonban csak a választópolgárokat fogadta el, a többit nem. „A többit majd meghívják, ha jónak látják" — írta a tanács. 1846-tól elemi tanodabizottság működött a városban; ez kapta meg pl. a királyi főigazgató levelét a vasárnapi iskolák létesítéséről. 1847-ben a tanács minden iskolához felügyelő választmányt nevezett ki. Tagjai között ott látjuk Ybl Miklóst, Vörösmarty Zsigmondot, a plébánosokat, a városi főjegyzőt, valamint tanácsosokat, választó és egyéb polgárokat. 98 93 Prot: sess. 1809. szept. 15, No 1117. . 94 Prot. sess. 1816. júl. 1. No 1086.; 1820. nov. 10. No 1811: Ugyancsak a szállásadókat tette felelőssé a diákokért Pécs és Szombathely város (Corp. stat. V/2. 433. Pécs 1723.; 584. Szombathely 1797.). 95 Prot. sess. 1831. ápr. 15. No 738.; 1833. szept. 6. No 1761. 96 Prot.sess. 1814.nov.4.No 1554.; 1815.jan. 16.No44.;ápr.9.No615.;okt.20.No 1548.; 1827.júl. 30. No 1303.; Selmecbánya már 1620-ban előírta, hogy „tanítani kell a Szentírást, az Ó- és az Újtestamentumot" (Corp. stat. IV/2. 319. Selmecbánya 1620»). . 97 Prot. sess. 1828. szept. 5. No 1509.; 1831. júl, 22. No 1373. 98 Prot. sess. 1843. febr. 6. No 608.; 1846. aug. 21. No 3051.; 1847. jan. 22. No 266.; A tanodái választmány elnöke 1848 májusában Say István volt {Prot. sess. 1848. máj. 6. No 1631.).
