Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

Énekesek Az első adatok 1716-ból valók, amikor Osvald János iskolamester és orgonista, az — elsősorban jezsuita — templomi éneklésért a tanácstól jutalmat kapott. Ez a gyakorlatban később is megmaradt: valamelyik iskolamester énekelt a templomban. 1738-ban Borsos János 4 Ft-ot kapott, „mivel a magyar nemzet vigasztalására a plébánia templomban énekelt". Osvald János állását és konvencióját fia, Ignác örökölte. 1739-ben a szószóló kérte, hogy a magyarok részére külön kántort alkalmazzanak. A tanács a külső tanácsra bízta az alkalmas személy keresését. Ugyanebben az évben a tanács úgy döntött, hogy a városi énekesek a ferenceseknél is énekeljenek." 1743-ban — évi 8 Ft-ért — már éneklő diákokat tart a város. 1747-ben „Isten nagyobb dicsőségére" még egy énekest vettek fel. A következő évben az énekes gyerekek fejenként 39 Ft-ot kaptak ellátásra és 20 Ft-ot ruhára. A kórusban nemcsak gyerekek, hanem polgárok is énekeltek: 1748-ban egy szappanfőző mester 12 mérő gabonát kapott, „a kórus szorgalmas látogatásáért". Az éneklő gyerekek tartására egyébként az 1748-ban elhalt Jántschke Antal Ferenc helyébe lépő sógorát, Hoffer Pált kötelezték. Az új kórusvezető internátusszerűen három énekesfiút tartott és őket énekre oktatta. A három énekesfiú, a segédtanítóval és az orgonista-karnaggyal alkotta a város első zenei együttesét.

100 A XVIII. század második felében az énekesek számát négyre emelték, kórusvezetőjük a zenészekkel közös volt. 1805-ben pl. négy vokalista énekelt a templomban.

101 Az 1830-as évektől a „hangász-karnak" igazgatója van. 1837-ben Janny Józsefet vették fel, „mivel a felmutatott oklevelek szerint kitűnő címet érdemel a tudományokban". Egyúttal belvárosi iskolamester is lett; megkapta Vogel Miklós 152 Ft-os fizetését és azt a 192 Ft-ot, amelyből a három éneklő gyermeket tartotta. Emellett köteles volt három jól képzett énekest is tartani. „Hangászi" fizetését a káptalantól kapta.

102 1837-ben a tanácsülés Farkas Ferenc éneklő kanonok jelenlétében és közreműködésével rendezte a hangászok ügyét, mivel nemcsak a város, hanem a káptalan is alkalmazott énekeseket, „akik közösen gyakorolták a hangászatot a főanyatemplomban". Felvételüket és felügyeletüket ettől kezdve a város és a káptalan egymás közt osztotta meg.

103 1839-ben gyűjtést rendeztek a Pest-Budai Hangász Egyesület támogatására a városban. A választópolgárok ahhoz azonban nem járultak hozzá, hogy az Egyesületet a városi pénztárból támogassák.

104 99 Prot. sess. 1716. máj. 8.; 1738. nov. 14.; 1739. márc. 24.; ápr. 28; máj. 26. 100 Prot. sess. 1743. dec. 31.; 1747. márc. 10.; 1748. márc. 22.; aug. 27.; Szigeti 1979. 176.; A három énekes gyerek tartásdiját 1770-ben fejenként 30 Ft-ra emelték (Prot. sess. 1770. márc. 12.). 101 Prot. sess. 1805. júl. 10. No 925. 102 Prot. sess. 1837. ápr. 21. No 819. 103 Prot. sess. 1837. nov. 13. No 2220—2221. 104 Prot. sess. 1839. jún. 17. No 1258.