Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

előbb 1000, majd 3000 Ft-os kölcsönt vett fel. A padokról, asztalokról és a székekről a kamarás gondoskodott; a padokhoz vastagabb gerendát adott. A városi tanács serénységét a helytartótanács megdicsérte. 9 1777 szeptemberében egy iskolamestert küldtek Pozsonyba, „az elemi iskolai osztályok módszerének a megtanulására". A tanulmányutat a helytartótanács is helyeselte. Gondot jelentett viszont, hogy nem találtak magyarul és németül egyformán jól beszélő iskolamestert. 10 A tanács 1778-ban a két „elemi iskolai professzornak" negyedévre 75 Ft-ot fizetett. Az új elemi iskola mesterének 300 Ft-os fizetését azonban a városi pénztár nem tudta előteremteni. „Nincs is gyerek az új iskolában — írták —, mivel eddig is volt elemi iskola a városban, oda járnak." Az új iskolában csak bizonyítvánnyal rendelkező tanítókat lehetett alkalmazni; ebbe a kerületi iskolai felügyelő is beleszólt. A felügyelő 1779-ben sürgette az iskolaépítést, de a város arra hivatkozott, hogy még nem jött meg a kamarától a tervrajz. 11 Az építkezés befejezését a város 1780-ban jelentette. 1781-ben a városban „négyosztályos nemzeti főiskola" és ötosztályos latin iskola volt. Az iskolai harangot 15 Ft-ért szerezték be. 12 1790-ben Stradt Félix Budai külvárosi tanító azért panaszkodott, hogy a megígért 200 Ft-os fizetését nem kapta meg. „Fél éve tilos tandíjat szedni, így a régi fizetéséből nem tud megélni, máshol kell kenyerét keresnie." A tanító végül is azért kapta meg a fizetését, mert azzal fenyegetőzött, hogy elmegy Adonyba oskolames­ternek. Ugyanebben az évben a választott község beadványban kérte az elemi iskola megszüntetését, „mert az nagy terhet ró a polgárokra. A tanulók ugyanis átmennek a latin iskolába, ezért az elemi felesleges". A városi tanács a kérelmet nem terjesztette tovább, viszont — a városi pénztár könnyítésére — csak két professzort hagytak meg. 13 1794-ben Csicz Mihály, az elemi iskolai negyedik osztály tanítója arra hivatkozva kért fizetésemelést, hogy „az iskolán kívül más feladatokat is ellát (vasárnap, körmenetkor, ünnepnap stb.)". A tanács a kérést megtagadta, mivel egy osztályba csak hat-hét gyermek járt. 14 Az 1790-es évek második felében tatarozták az iskolát. Tanítási célra Budán 8 Ft­ért egy táblát szerzett be a kamarás. Egyúttal felmerült, hogy az első osztály kicsisége miatt nem tudtak több gyereket felvenni. Az új tanterem 346 Ft-os költséggel való megépítéséhez a magyar kamara hozzájárult. 15 9 Corr. buch 1777. ápr. 18.; nov. 21.; Prot. sess. 1777. jún. 20.; okt. 20.; dec. 12. Kosáry 1980. 458. 10 Corr. buch 1777. aug. 1.; szept. 9.; Prot. sess. 1777. júl. 14. 11 Prot. sess. 1778. ápr. 3.; 1779. ápr. 12.; ápr. 26.; szept. 3.; Corr. buch 1778. ápr. 28.; máj. 19. 12 Corr. buch 1780. máj. 22.; 1781. jún. 8.; 1784. júl. 9. Prot. sess. 1782. jan. 15. 13 Prot. sess. 1790. ápr. 16. No 407.; jún. 4. No 599.; okt. 18. No 1000. 14 Prot. sess. 1794. jún. 30. No 857. 15 Prot. sess. 1795. nov. 28. No 1389.; 1796. aug. 5. No 1099.; 1797. nov. 6. No 1367.; nov. 13. No 1391.; 1798. febr. 22. No 237.

Next

/
Oldalképek
Tartalom