Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

1725-ben a plébános 111 Ft iskolajavítási költséget jelentett be, mivel a korábbi határozat szerint az első javítást a város fizette. Az iskolamester munkát végzett a kancellárián és a templomban is, pl. harangozott. 1729-ben a magyar praeceptor 8 Ft-ot kapott „az erősebb harangozásért".

3 Jántschke Domokos iskolamester 1732-ben azzal a feltétellel kapott évi 100 Ft fizetést, hogy „abból egy jól számoló és szépen író praeceptort kell alkalmaznia". Dankó István magyar iskolamester 1739-ben a 60 Ft, 10 mérő búza és 20 mérő kevert gabona fizetéséből egy magyar kántort és egy praeceptort is tartott, 1740-től az iskolamester a praeceptor fizetésének a felét adta, aki „ellátását maga biztosítsa". A harangpénz teljesen az iskolamesteré lett. A német iskolamesternek az orgonálást külön megfizették.

4 1741-től a magyar iskolamester feladata lett viharkor a mozsárágyúk elsütése. Fizetésén kívül a temetésekből és a templomi járadékból részesült. Harangoznia már csak a nagyobb ünnepeken kellett (ezt a praeceptor végezte el helyette.)

5 1766-ban a Belvárosban magyar és német elemi és jezsuita latin iskola, a Palotavárosban rác elemi iskola működött. Az elemiben magyar és német nyelvű írást, olvasást, számtant és hittant tanítottak (a rác iskolában görögkeleti hittant); a jezsuita latin iskolában a tananyag az volt, „mint másutt". Ekkor már tanított a Budai-külvárosban a Szent Sebestyén kápolna adminisztrátora, ugyanannyi fizetésért, mint a belvárosiak. Új iskola építése már ekkor felmerült: a jezsuiták 1768-ban 1000 imperialist adtak erre a célra.

6 1771-ben halt meg Hoffer Pál német iskolamester; helyére Neichel Tamás városi zenészt vették fel, aki már 1751 óta tanított a városban. A következő évben Neichel Bauer Gottfried városi zenésszel egyezkedett a bevételt illetően.

7 A parochia 1774. évi összeírása tartalmazza az iskolákat is. Ebből megtudhatjuk, hogy a német iskolamester a várostól 100 Ft fizetést és 43 Ft értékű gabonát kapott. A tanulóktól az olvasásért fejenként 4, az írásért 5 d-t szedett, egy-egy temetésből 25 d, a kihirdető cédulák után 6 Ft jövedelme volt. 415 Ft bevételéből tartott egy praeceptort, három fiatal kóristát és három zenészt (összesen 292 Ft-ért). A magyar iskolamester szintén 100 Ft-ot és 43 Ft értékű gabonát kapott a várostól; a tanulóktól ugyanazt az olvasási-írási taksát szedte; a temetés nála is 25 d-ba került. 221 Ft-nyi bevételéből egy praeceptort tartott (65 Ft-ért). A külvárosi iskolamester fizetése 60 Ft és 27 Ft értékű gabona; a tanulóktól a silabizálás után fejenként 3, az olvasásért 4, az írásért 5 d-t szedett, összes jövedelme 117 Ft volt; ezért még a Szent Sebestyén-kápolna gondját is viselte.

8 Az 1777-es év a fehérvári iskolák történetében is nagy változást hozott: Pesttel egy időben magas szintű, négyosztályos elemi iskola született. A város az új iskolára 3 Prot. sess. 1725. júl. 13.; 1726. júl. 12.; 1727. szept. 2.; 1729. máj. 13. 4 Prot. sess. 1732. nov. 26.; 1739. jún. 23.; 1740. jún. 25.; nov. 29. 5 Prot. sess. 1741. jún. 9.; 1743. dec. 31. 6 Prot. sess. 1766. ápr. 25.; jún. 20. 1768. febr. 29. 7 Prot. sess. 1751. márc. 20.; 1771. júl. 8.; 1772. jan. 17. 8 Corr. buch 1774. ápr. 25.; Iktatás nélküli iratok 1774.