Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
5. KULTÚRA A városok kulturális tevékenysége elsősorban az oktatásügy szervezését jelentette. Ezt a legtöbb város már korszakunk előtt — a XVII. században — is megtette; statútumokban szabályozta az iskolamesterrel szembeni követelményeket, az iskolafenntartás, az iskolalátogatás kérdéseit. Az iskolákhoz kapcsolódott a zenei élet, hiszen az iskolamester egyúttal kántor is volt, aki nemcsak a templomban, hanem más énekesekkel együtt azon kívül is énekelt. Egyházi célból jöttek létre a városi zenekarok, amelyek nagyobb mértékben a XIX. század elejétől működtek. Egyre nagyobb szerepet kaptak a mutatványosok, komédiások, majd a színjátszás. Egyházi és kulturális szerepet játszottak a különböző egyletek és szövetségek. Mindezek szervezése a városi önkormányzat munkája volt, amely a kultúrát inkább rendészeti, mint művelődési ügynek tekintette. Elemi iskolák Eddigi ismereteink szerint a fehérvári iskolaügy a jezsuitákkal kezdődött, akik 1688-ban azonnal kétosztályos iskolát nyitottak. Két évvel később azonban már évi 30 Ft és 10 mérő búza fizetéssel a város is alkalmazott, egy trecséni és egy turóci deák személyében, két tanítót. 1694-ben az iskolaház bérletéért a város 9 Ft-ot fizetett. Ekkor egy sárvári és egy kecskeméti deák volt a tanító. 1703-ban az iskolamester (Strébay Ignác Sámuel) 75 Ft-ot és mérő búzát kapott. 1 1712-ben az állás üres volt. A tanács a zenéhez is értő iskolamestert keresett, akit a szülők alkalmaznak és tartanak el. 1716-ban Malik Ferenc magyar praeceptor, aki a kórusban is énekelt, évi 12 Ft fizetést kapott. Ugyanebben az évben Osvald János György iskolamester és orgonista 90 Ft-ot kapott, de ebből egy segédtanítót is tartott. A tanács felhívta a tanító figyelmét, hogy „a tanítást meg kell javítani és több gyereket kell felvennie". Az iskolamester nemcsak muzsikált, hanem a halottakat is ő jelentette a városi kancellárián (pl. 1721-ben). 2 1 Prot. sess. 1690. ápr. 25.; 1692. jan. 24.; 1694. szept. 18.; 1703. máj. 4.; Károly 1898. 221.; Szigeti 1979. 175.; A tanítónak tudósnak, józan életűnek és „minősítettnek" kellett lennie. (Corp. stat. IV/2. 355. Körmöcbánya, 1628.) 2 Prot. sess. 1712. dec. 1.; 1716. máj. 13.; szept. 22.; 1717. szept. 10.; 1721. júl. 15.; Kállay 1972/B. 139.
