Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
1807-ben Ágoston János gyógyító-kovács (Kur-Schmiedt) azzal a megszorítással kapott engedélyt a tanácstól, hogy „a lovak kezelésén kívül mással (pl. patkolás, kovácsmunkák) nem foglalkozhat". 1808-ban Ágoston a beteg lovak gondozására (operatio) laboratóriumot állított fel. Kalamár János seregélyesi kovács 1824-től „alkalmasan és sikerrel herélte a csikókat". Erről a tanács — több gazda és polgár meghallgatása után — tanúlevelet adott neki. 218 De menjünk vissza 1790-hez, amikor a helytartótanács az iránt érdeklődött: el van-e látva a város állatorvosi eszközökkel és műszerekkel. A város válasza: „Semmiféle ilyen eszköz sincs a város birtokában." Két évvel később a helytartótanács arról küldött értesítést, hogy a városi pénztárból fizetett orvosok Pesten állatorvosi vizsgát tehetnek. A tanács azt felelte, hogy 3000 darab állat van a városban, ezért meg kellene az orvost kérdezni: akar-e vizsgát tenni, ha a költségeket a házipénztár fedezi. Amon Ignác városi orvos nem akart, sőt kérte a vizsgát elengedni. A tanács állásfoglalása: „A helytartótanács leiratával ellenkezne, ha nem vizsgázna. Ezért tegye le a vizsgát." 219 Az első állatorvos, aki 1794-ben a városban szállást kapott, a vármegye állatorvosa volt. Maga a főispán kérte elhelyezését a városban. Hogy városi állatokat gyógyított-e, arról nincs adatunk. 220 Ugyanebben az évben már volt állatorvos a városban, Kobis János személyében. Egyévi munkájáért, a városi állatok gondozásáért 27 Ft-ot kapott. 1796-ban évi 100 Ft fizetéssel városi alkalmazásba vették. 1800-ban az állatorvosi tudományokban jártas, hatvani születésű Kobis polgárjogot kapott; a tanács előtt polgári esküt tett. Két ízben, 1815-ben és 1823-ban kapott magaviseletéről és szolgálatáról bizonyságlevelet. 221 1804-től vele párhuzamosan Vithalm János seborvos, állatorvos működött. Diplomáját bemutatva, azzal a feltétellel nyert működési engedélyt, ha a bábákra is felügyel. 1837-től Major Sándor volt a baromorvos a városban. 222 1832-től vezették be a becsületbeli (tiszteletbeli) állatorvosi funkciót. Ekkor az előbb említett Major Sándor kapta meg ezt a címet, „mivel már hosszabb idő óta ellátta a beteg Kobis János városi marhaorvos dolgát". 1847-ben Seppelt Ferdinánd kapta meg — Say Ferenc városi főorvos véleménye alapján — a tiszteletbeli állatorvosi címet. Ugyanebben az évben egy másik tiszteletbeli állatorvos Major Ferenc. 223 Az új állatorvos, Kobis János első ténykedése az volt, hogy az 1797-es állatvész alkalmával elválasztotta egymástól a beteg és az egészséges állatokat; megtiltotta az 218 Prot. sess. 1807. ápr. 13. No 491.; 1808. ápr. 22. No 492.; máj. 30. No 718.; 1827. márc. 3. No 398. 219 Prot. sess. 1790. dec. 6. No 1178.; 1792. aug. 6. No 1086.; aug. 10. No 1115. 220 Prot. sess. 1794. ápr. 29. No 708. 22 ' Prot. sess. 1795. dec. 7. No 1426.; 1796. márc. 29. No 467.; 1800. febr. 10. No 193.; 1815. szept. 1. No 1331.; 1823. ápr. 7. No 522. 222 Prot. sess. 1804.jan. 19. No91.; 1837. febr. 11. No 365—367.; 1840. febr. 7. No260.1848-banmég mindig Major Sándor a baromorvos. (Prot. sess. 1848. máj. 6. No 1651.). 223 Prot. sess. 1832. nov. 30. No 2344.; 1847. júl. 7. No 2950.; aug. 2. No 317.
