Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

megtiltotta a gabona elővásárlását, vagy Nagyszombat a gabonából való sörfőzést.

25 Háborús időkben Székesfehérvárott is gabonaellátási zavarok mutatkoztak. 1693-ban pl. „a város nagy szegénységéről" olvashatunk a jegyzőkönyvben. Vagy 1704-ben, amikor a kurucok semmisítették meg „akár lábon, akár keresztben" a termést.

26 De okozhatott a terméketlen év is ellátási zavarokat, néha éhínséget is. 1726-ban pl. a tanács a rossz termés miatti drágulás megelőzésére, elrendelte, hogy „mindenki annyi gabonát vehet, amennyi a szükséglete". 1738-ban a „jobb gazdaság érdekében" — későbbi kiosztás céljából — a városi kamarás a régi gabonát megőröltette és „hordókba betaposva konzerválta". Természetesen a tanács előrelátása nem terjedhetett ki a katonai élelmezési hivatal különböző követeléseire. 1762-ben pl. 4000 mérő zabot kértek a várostól, de a magtárban csak 2000 mérő volt.

27 Terméketlen volt az 1769-es év, úgyhogy csak 15 285 mérő búza, 4438 mérő árpa, 742 mérő zab termett. Ez nem fedezte a 8875 főnyi lakosság 74949 mérőnyi szükségletét. A következő évben már jobb volt a termés: 39708 mérő búza, 12394 mérő árpa és 2145 mérő zab termett, ami már megközelítette a szükségletet (a lakosság száma ekkor 8895 volt). 1775-ben 21 825 mérő búza, 7822 mérő árpa és 1211 mérő zab termett. Jó termés volt 1777-ben (búza: 40 180, árpa: 4516, zab: 1134 mérő), a lakosság szükséglete viszont ekkor már 77931 mérő volt. Az 1778—1781 közötti években a termés összesen 25—30000 mérő között mozgott, vagyis egyik évben sem tudták az önellátást biztosítani: évente 30—50000 mérő gabonát kellett vásárolni.

28 A városban ebben az időben nem volt olyan piac, ahol nagy mennyiségű gabona cserélt volna gazdát, a gabonát a megye falvaiból hozták.

29 A tanács a várható termést megpróbálta előre felbecsülni. Ilyenkor egy keresztet 17 kévének; búzánál-rozsnál egy, árpánál-zabnál két mérőnek vettek. A próbacséplés után — az 1780-as évektől jelenteni kellett a helytartótanácsnak: nem várható-e gabonahiány? Ha jónak ígérkezett a termés, a városi kamarás eladta a városi raktárban őrzött régi (néha többéves) gabonát. Ha azt jelentették is, hogy „az idei aratás jobb lett, mint várták", hozzátették, hogy „mégis a valóságban sem növekedésről, sem csökkenésről nincs szó"; nyíltan így akarták megelőzni a katonai követelések növelését.

30 A tanács — pl. a rossz búzatermés idején — azt megpróbálta más gabonával pótolni. 1787-ben pl. határozatot hozott, hogy — mivel az árpatermés jobb volt, 25 Corp. stat. IV/2. 547. Nagyszombat 1684.; V/2, 327. Sopron 1694. 26 Prot. sess. 1693. júl. 26.; 1704. júl. 16. 27 Prot. sess. 1726. okt. 4.; 1738. szept. 2.; 1762. dec. 7. 28 Kállay 1958. 62.; Corr. buch 1770. aug. 31.; 1771. márc. 4.; nov. 4. 29 Corr. buch 1771. ápr. 5. 30 Corr. buch 1772. aug. 17.; Prot. sess. 1786. aug. 11. No 29.; 1787. júl. 6. No 696.; 1794. aug. 1. No 966.