Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
mérőt kapott. Ehhez időnként (pl. 1772-ben, 1816-ban) a város vetőmagot is adott. 8 1788-ban a tanács a Lövölde utcai lakosoknak engedélyezte, hogy „földjüket úgy műveljék meg, ahogy akarják, vagyis azt vessenek, amit jónak látnak". Különben van példa arra, hogy előírták, mit vessenek a gazdák. Ugyanebben a háborús és ínséges évben a tanács : — felsőbb utasításra hivatkozva — elrendelte, hogy „azok földjeit, akik képtelenek azt megművelni, más polgárok műveljék meg, vagy keresztényi szeretetből, vagy részért. Ne maradjon föld műveletlenül. A nyári művelésbe mindenféle gabonát, hüvelyest, burgonyát kell bevonni. Ha a téli vetés elmaradna, nyárival kell pótolni". A tanács a végrehajtást a helyszínen ellenőrizte. 9 1790-ben a szomszédokat ösztönözték az üresen hagyott földek bevetésére; egyúttal a műveletlen föld taksáját 2 Ft-ra emelték. A következő évben a tanács „a polgárok tudomására hozta", hogy közeleg a tavaszi vetés ideje, amit a gabonaínség miatt a legjobban kell elvégezni. 10 A műveletlen terület növekedése a termény tized csökkenésével járt. Ezért 1795ben a tanács, megállapítva, hogy „ha a lakosok nem vetnek, nem lesz tized sem", házról házra küldte a fertálymestereket, valamint dobszó mellett kihirdette, hogy a bevetetlen földeket a tanács igénybe veszi és 2 Ft cenzusért kiadja olyan polgárnak, aki meg akarja művelni. A vetések, szántók és rétek vizsgálatára egy tanácsnokot küldtek ki. Az általa készített jelentés a nádorhoz is eljutott. 11 De beleszólt a tanács abba is, hogy melyik földbe vessenek őszit és melyikbe tavaszit. 1798-ban pl. két tanácsnok a helyszínen döntötte el, hogy a Keresztúri úthoz vezető dűlőben a palotavárosi polgárok a számukra őszi vetésre kijelölt földet tavaszi vetésre használhassák. 12 A XVIII—XIX. század fordulóján a tanács büntetést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha valaki „a saját gazdaságát elhanyagolva és a köznek kárt okozva a földjébe semmit sem vet". A vetés tavaszi határideje március vége volt. Ennek ellenére február végén igen sok szántót talált bevetetlenül a tanácsi bizottság. 13 1809 márciusában „felsőbb helyről" érkezett a rendelkezés, hogy „földjét mindenki vesse be, ültesse be a legjobb szántóföldjét, kukoricaföldjét és kertjét. Különösen itt az ideje a répa, retek és burgonya, valamint más növények ültetésének". A tanács kihirdette a rendelkezést. Májusban azonban még mindig voltak, akik nem engedelmeskedtek. Ezeket felhívták, hogy nyolc napon belül vessék be földjüket, mert különben mások vetik be. A bevetetlen szántókat 5 Ft bérleti díjért a polgármester osztotta ki. 1 * 8 Corp. stat. IV/2. 118. Nagyszombat 1560.; 256. Trencsén 1609-; Prot. sess. 1758. márc. 7.; 1772. szept. 18.; 1816. okt. 7. No 1679. 9 Prot. sess. 1788. márc. 26. No 487.; ápr. 4. No 525. 10 Prot. sess. 1790. okt. 18. No 1001.; 1791. jan. 31. No 124. 11 Prot. sess. 1795. ápr. 11. No 436.; jún. 1. No 669. 12 Prot. sess. 1798. febr. 16. No 228. 13 Prot. sess. 1798. febr. 24. No 257.; 1799. febr. 8. No 177.; 1000. jún. 3. No 711.; 1801. febr. 20. No 226. 14 Prot. sess. 1809. márc. No 481.; máj. 1. No 651.
