Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

Az 1820-as évektől kezdve vannak adataink közterület elfoglalásáról, illetve ennek tanács általi megszüntetéséről. 1820-ban Nagy Pál ügyvédet törvényesen intette meg a város, hogy „az utcán, a háza előtt levő nagy halom követ vagy építse fel, vagy hordassa el". 1832-ben Valch Antal kőfaragómesternek sem engedték meg, hogy a követ a háza előtt tárolja. Haladék nélkül be kellett az udvarába hordatnia, és csak „címként" (cégérként) hagyhatott kint egy-kettőt.

124 Az 1820-as évektől a tanács már „a város csinosságát" tartotta szem előtt. 1825ben bízta meg a városi hadnagyot, hogy erre is ügyeljen. Ennek értelmében próbálták pl. a Lakatos utcában egy leégett ház telkét megszerezni, hogy az utcát kiszélesítve kocsival járhatóvá tegyék. Hasonlóképpen jártak el a Jantsár (Janicsár) utcában is.

12S 1829-ben a tanács azt állította meg, hogy az „újonnan épült házak a csínosodás elmellőzésével az utcák rendetlenségét okozzák". Ezért az építőmestereket újból kemény büntetés mellett kötelezték: „mielőtt egy épületet munkába vesznek, a rajzot a tanácsnál mutassák be."

126 1831-ben a Palotai sorompó kijjebb helyezését azzal indokolták, hogy „díszesebbedik az utca és célirányosabb lesz az új helye". 1834-ben a városháza, valamint a vármegyeháza melletti Kis utcát hozták rendbe, alakították ki az „egyenes laposságot". 1836-ban derült ki, hogy „a Kutyaszorító utcából nyitott Könyök utca idom talán lett, mert az egyik háztulajdonos kijött a kerítésével". A tanács felszólította ennek megszüntetésére. 1838-ban Mader Ferenc kőművesmestert hívták fel, hogy Kígyó utcai házát a szomszéd házak egyenes vonalába építse. 127 A „csinossági szabályt" követték 1843-ban, a tűzvész utáni újjáépítésben is. Az új házakat csak cseréppel lehetett fedni, zsindelyt csak a régieken tűrtek meg.

128 A megyeház építése 1793-ban merült fel először, hogy a régi megyeháza melletti telekért 100 Ft-ot tegyen le a megye, aminek kamataiból a város a telek hadiadóját fedezi. Ekkor a megye már a kamaránál is érdeklődött: hogyan vehetne telket a városban. A kamara ezt nem ellenezte, de hangsúlyozta, hogy „a telek nem lehet mentes a hadiadótól és a közterhektől". 1798-ban Marich alispán a megyeháza és a szomszédos utcácska közé kerítést építtetett, mert a lakosok szemetet és trágyát hordtak oda. A tanács ezt azzal jegyőkönyvezte, hogy „mindez nem történhet a város sérelmére".

129 124 Prot. sess. 1820. aug. 18. No 1412.; 1832. aug. 18. No 1649. 125 Prot. sess. 1825. szept. 19. No 1472.; 1826. dec. 22. No 1932.; 1829. jún. 9. No 9333. 126 Prot. sess. 1829. júl. 9. No 1078/a. 127 Prot. sess. 1831. júl. 20. No 1369.; 1834. jún. 6. No 1159.; 1836. máj. 13. No 1033.; 1838. máj. 18. No 1065. 128 Prot. sess. 1843. okt. 4. No 3560.; 1844. jún. 19. No 2421. 129 Prot. sess. 1792. febr. 10. No 188.; 1793. aug. 9. No 1114.; 1798. okt. 29. No 1251.