Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

1801-ben jelentette a megyegyűlésen részt vett városi deputáció, hogy a megye új székháza építésére a Pázmándi Sámuel és Podhorszky Miklós közötti teret ingyen kéri. A következő év januárjában az Újkapu melletti belvárosi telekről van szó, amelyet a tanács azzal a feltétellel volt hajlandó megváltás nélkül odaadni, „ha az eladásra kerülő régi megyeháza hadiadóköteles lesz". Ezzel a választópolgárság azonban nem értett egyet: a tanáccsal közösen úgy döntöttek, hogy a megye négyszögölenként 30 kr-t fizessen.

130 1801-ben kért a megye helyet téglaégető létesítésére. Ehelyett a város inkább az addig a Szent Sebestyén templom bővítéséhez használt téglaégetőt adta oda. Az új megyeházhoz a követ Etyékröl hordták. 1808-ban a városi kutak építése azért nem haladt a szerződés szerint, mert „az etyeki kőbányát a megye teljesen lefoglalja, az másnak követ adni nem tud jelenleg". 1810-ben, felépülvén az új megyeház, a téglaégetőre már nem volt szükség. Sőt, az elkészült téglák közül a város 940 Ft értékben 117 500 darabot a helybeli adózók számára átvett.

131 1809—10-ben az új megyeháza körüli teret rendezték. 1809-ben a püspök „az új megyeháza és a város díszére" felajánlotta a szeminárium kertjét. Cserébe a város a Hosszú-temetőnél adott telkeket. A tanács felszólította a szemközti Pázmándi-féle ház tulajdonosát, hogy vagy hozza rendbe a házat, vagy bontassa le, „mert ellenkező esetben a város rendeli el a bontást". 1810-ben az új megyeház előtt felhalmozott földet hordták el. 1814-ben került sor a megyeháza körül szivárgó vizek rendezésére; az épület hosszában az utat két ölnyi szélességben mindkét oldalon kikövezték.

132 1816-ban Marich alispán bejelentette a tanácsnak, hogy a földesurak bőkezűségéből a vármegyeházán a rabok számára kápolnát építenek. Ehhez 15 000 olcsó téglát kért. A tanács határozata: „Nem tudják olcsóbban adni, de 10000 téglát adnak a szabott áron; 5000-et pedig ingyen."

133 1807-ben értesítette az alispán a várost, hogy a régi megyeházát el akarják árverezni, „de nem adják el teljesen, amíg a levéltárat el nem szállították onnan". A következő évben arról jött értesítés, hogy 25000 Ft-ot szándékoznak érte kérni. A végleges ár 22000 Ft volt, ennyiért vette meg Mihálkó Márton 1810-ben.

13

* 1837-ben az új megyeház kibővítése volt napirenden. Fehérvár ehhez 13,5 négyszögöl teret, és 8 öl kemény követ adott (ez utóbbit csak kölcsön). 1845-ben a régi megyeház melletti Kis utca kövezéséről tárgyaltak.

135 130 Prot. sess. 1801. okt. 3.0. No 1388.; 1802. jan. 11. No 49.; febr. 16. No 324. 131 Prot. sess. 1801 okt. 30. No 1390.; 1808. aug. 19. No 1132.; dec. 7. No 1670.; 1809. ápr. 7. No 527.; 1810. okt. 29. No 1610.; Az új megyeház alaprajzát lásd: OL S 12. Div. XI. No 157—166. 132 Prot. sess. 1809. ápr. 18. No 610.; dec. 17. No 1517.; 1810. okt. 19. No 1558.; 1814. máj. 18. No 775. 133 Prot. sess. 1816. jún. 6. No 981. 134 Prot. sess. 1807. aug. 29. No 1056.; 1808. szept. 29. No 1332.; 1810. márc. 30. No 521. 135 Prot. sess. 1837. júl. 7. No 1385.; júl. 28. No 1481.; 1845. nov. 24. No 3968.