Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

gondoskodniuk. A szeméthordás díjának külön számadója volt (1834-ben pl. Pilhoffer Ferenc). 1839-ben a szeméthordásért 55 konvenciós Ft-ot szedtek be.

112 Külön gondot jelentett a hó elhordása. A tanács 1809-ben úgy döntött, hogy az udvarokról az utcára hányt hó elhordása nem a város dolga. Ennek ellenére a lakosok az utcára hányták a havat, gyakran közlekedési akadályt okozva ezzel. Az 1830-as évektől a polgármester szervezte meg a hóelhordást, mivel a sok hó az olvadáskor az utcákat teljesen járhatatlanokká tette.

113 Epítésrendészet Egyes városainkban a XV. században megtaláljuk az építésrendészet nyomait. Nagyszombat 1561-ben elrendelte, hogy annak, aki házat akar építeni, meg kell mutatni a helyet, ahol építhet, „de ne legyen belőle kára a városnak, vagy a többi polgárnak". Tíz évvel később ezt azzal toldották meg, hogy „a tanács előzetes tudta szükséges hozzá". Kassán már a XVIII. század elején építőtisztek működtek. Komáromban sem építkezhetett senki a tanács tudta nélkül.

114 Fehérvárott az építés szabályozása a Rákóczi szabadságharc után kezdődött. 1715-ben a forrás egy rosszul megépített fallal kapcsolatban a Bau-Ordnungot említi; a városnak tehát már ekkor volt építési szabályzata. 1719-ben a tanács engedélyezte két polgárnak, hogy kertjükben házakat építsenek; ez az első ismert építési engedély. 1727-ben a Győr utcai földkunyhókat bonttatta le a tanács. Ebben az évben rendelte el, hogy „a kertjét mindenki jól kerítse be, hogy az állatok ne tegyenek kárt benne, mert különben nem kapnak kártérítést a kárért".

115 1730-ban a város lebonttatta a cséplőhelyen készült építményeket. 1737-ben a magisztrátus két belső tanácsosból és egy kőművesmesterből álló deputációt küldött ki Hiemer Sebestyén építkezésének megvizsgálására. Megállapították, hogy „az rendben van, de az utat ki kell köveznie a ház előtt". 1739-ben a tanács a Budai-kapu előtti és a Sánc közötti kertekben építési tilalmat rendelt el.

116 Az 1740-es évektől kezdve tilos volt a kertekben lakóépületet emelni. 1744-ből ismerjük az első határozatot, amely egy pékmesternek csak az „utca egyenes vonalában" engedte meg a ház építését. A szomszédos hússzéktől való másfél láb távolságot egy tanácsos mérte le.

117 Előfordult, hogy eltűrték az engedély nélküli építkezést, de csak addig, amíg az illető valamilyen vétséget nem követ el. 1747-ben pl. egy polgár idegen bort hozott 111 Prot. sess. 1825. júl. 6. No 1074.; júl. 9. No 1125.; 1828. nov. 9. No 1859.; 1832. okt. 5. No 1939.; 1833. ápr. 18. No 735.; 1834. szept. 1. No 1749.; 1841. máj. 21. No 1238. 113 Prot. sess. 1809. ápr. 18. No 610.; 1830. febr. 19. No 310.; 1838. jan. 29. No 205.; 1847. febr. 8. No 541. 114 Corp. stat. 361. II/2. Kassa 1709.; IV/2. 122, 151. Nagyszombat 1561, 1571. 115 Prot. sess. 1715. okt. 11.; 1719. máj. 26.; 1727. jún. 6.; szept. 18. 110 Prot. sess. 1730. júl. 26.; 1737. febr. 19.; 1739. szept. 25. 117 Prot. sess. 1742. szept. 18.; 1744. márc. 13.