Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis
fejedelmi palota legyen, illetményét emelni kell, s ebbe átengedik neki a gyulafehérvári fejedelmi uradalmat (elidegenített részeinek visszaváltási jogával). Az 1696. március 18-i ülésen hangzott el Bethlen Miklósnak az a követelése is, hogy a gubernátor halála esetén a császár döntéséig a Gubernium együttesen járjon el vezetője funkciójában. 1696. április 18-án a Gubernium tanácsosi tisztségekre tett felterjesztését vitatják meg. 160 Az Erdélyi Udvari Kancellária szervezetének, hatáskörének bizonyos kérdéseit ismét Bethlen Miklós vetette fel az 1696. március 18-i ülésen. Azt követelte, hogy az uralkodói adományokat, nemesítéseket, rangemeléseket, kiváltságleveleket, továbbá a királyi megerősítés alá tartozó tisztségek megerősítését a kancellár ellenjegyezze. 161 Ez a fejedelmi kori erdélyi gyakorlat fenntartása lett volna; nyilván az uralkodói adományoknál elsődleges súllyal bíró Udvari Kamarának voltak kifogásai a követelés első részével szemben. 162 Bethlen sürgette azt, hogy az Erdélyi Udvari Kancellária registratori és expeditori tisztségeinek betöltésénél legyenek tekintettel a négy bevett vallásfelekezet rendszerére. A királyi táblával csak ülnökök jelölése kapcsán foglalkozott a konferencia (1696. április 18.). Ugyancsak 1696. április 18-án került a Konferenz elé az a kívánság, hogy az erdélyi használatra szánt három uralkodói pecsét (az Erdélyben lévő kancelláré és a 2 ítélőmesteré) még Káinoki alkancellárnál lévén, ezeket meg lehetne küldeni Erdélybe. A konferencia utasította is erre az erdélyi alkancellárt. Az igazgatás rendjének kérdései közé tartozik a Gubernium által jelölt főispánok megerősítése. Ez is az 1696. április 18-i ülésen került napirendre. Ugyanezen az ülésen foglalkoztak számos város kiváltságügyével. Ezeket illetően az uralkodó már régen tájékoztatást kért a Guberniumtól. A konferencia úgy határozott, hogy figyelmeztetni kell a Guberniumot ennek felküldésére. 163 Ez alkalommal foglalkoztak a Partium ügyével is. 164 A Bethlen Miklós jelenlétével elkülöníthető hónapokban azonban különleges súlya van az adó és a hadellátás ügyeinek. A kancellár bécsi tartózkodásának egyik fő funkciója az volt, hogy Erdély háborús terheit lehetőleg csökkentse, illetve megkísérelje az elkerülhetetlen terheket elválasztani az elkerülhetőktől. Az Erdélyben állomásozó császári katonaság fegyelméhez ti. (enyhén szólva) szó férhetett; a lugosi vereség után a császári katonai vezetés Habsburg-ellenes felkeléstől tartott Erdélyben 165 (alaptalanul). Bethlen két konferencián is (1695. november 2., december 2.) sürget rendelkezéseket a katonaság fegyelemben tartására. 166 Az első esetben van nyoma annak, hogy a konferencia (nem jelzett tárgyú) megkeresést intézett a Haditanácshoz, a másodikban ennyi sincs. Ezeknek a követeléseknek a jogosságához nem férhet szó. Jogalapja a kancellár azon követelésének is volt, hogy a Diploma Leopoldinumban háborúskodás idejére rögzített évi 400 ezer forinton felüli adóösszeget fizessék vissza Erdélynek (1695. november 2., december 2.), ennek teljesítésére azonban a Habsburg Birodalom pénzügyi helyzetében nem lehetett számítani. Még arra sem, amit Bethlen 1695. november 2-án sürgetett, hogy a katonaság térítse meg az 1695 októberében felvett természetbeniek árát, vagy hogy (Bethlen 1695. november 2-i és december 2-i
