Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. Az 1730-as évek
d) A harmincadok bérlete A harmincadokat Erdélyben a kincstár 1730-ig (az egyetlen, jelentéktelen besztercei harmincad bérbeadásán kívül) saját kezelésében tartja. 1730-ban azonban létrejön a Neffzer—Rebentisch-csoport bérlete a Neoacquistica-terület egészének harmincadjaira, amely az erdélyi harmincadokat is érinti. A vállalkozó kedvű kincstári főtisztviselők, akiknek rangját egy „kisebb" bérletük kapcsán már ismertettük, 1730. június 10-én a következőket veszik bérbe az Udvari Kamarától: 1. Erdélyben és Olténiában: harmincadok és vámok, vásárvámok s bizonyos speciális olténiai szolgáltatások. 240 2. A bánáti harmincadok és vámok. 3. Habsburg-Szerbia harmincadjai és vámjai (továbbá bizonyos speciális jövedelmek). 4. A szlavóniai és szerémségi (az eszéki Cameral Inspection alá tartozó) harmincadok és vámok (ideértve fiókjaikat is). A bérösszeg évi 192 000 RFt. Ebből Erdélyre 62 600, Olténiára 44 800, a Bánátra 34500, Szerbiára 28 900, Szlavóniára és a Szerémségre együtt 21 200 RFt esik. A bérlet időtartama a szerződés szerint 1730. április l-jétől 1734. március 31-ig terjed. A bérlők rendelkezésére áll az egész addigi harmincadszemélyzet, tetszésük szerint helyezhetik át őket, el is bocsáthatják. 241 Erdély tehát egy, a Habsburg Birodalom több országára és tartományára kiterjedő bérletkomplexumba került kincstári jövedelmei egyikének tekintetében. A bérlet méreteit az ismertetett bérösszegek jelzik. A bérlet ellenzéke rövidesen jelentkezik. Ha talán túlzás is az, amit a szebeni kereskedőtársaság ír a Guberniumnak az ifjabb Neffzerről, hogy ti. a bérlet átvételekor kijelentette volna a szász, örmény és görög kereskedők megbízottainak: csak azt tartja meg az erdélyi vectigalból, ami neki hasznos, 242 a panaszok — kereskedők és árujukat vásárra hordó nemesek és parasztok részéről — csak úgy áradnak a Guberniumhoz és a Cameralis Directióhoz: a vámtételek nőnek (nemritkán kétszeresükre), a megharmincadolva kivitt és el nem adott áruk után visszahozatalukkor újra vámot vesznek, harmincadot követelnek a kereskedők úti élelme és ruházata után is, bizonyos árukat (szappan stb.) elkoboznak, „ajándékot" követelnek a harmincadon felül. 243 Azon, hogy a Gubernium, már a nem erdélyi bérlők iránti féltékenységből is, de az adózóknak a kincstár elleni védelmeként is, szót emel a bérlet ellen, már nem csodálkozunk. 244 Azon viszont igen, hogy a Cameralis Directio 1730. október végén—november elején azzal intézi el a szamosújvári örmények panaszát a harmincadok bérlői ellen, hogy általánosságokban mozog, így nem kell felsőbb helyre továbbítani [!]. 245 A Neffzer—Rebentisch-bérletet eredetileg 4 évre tervezték. Annyiban azonban már 1731-ben módosítani kellett, hogy Rebentischnek, aki 1731-ben cameralis director lett Erdélyben, ki kellett válnia belőle. 1732 végén vagy 1733 elején pedig meghal az idősebb Neffzer. 246 A hármas bérlőtársaságnak csak legfiatalabb s egyben hivatali rangban legjelentéktelenebb tagja, Jacob Benedikt Neffzer 247 marad a Neoacquistica-bérletben. Bizonnyal ez lehet az oka, hogy III. Károly 1733.
