Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

A Habsburg Birodalom lajtántúli területeinek adómennyisége 1735 és 1739 között: Csehország 3,132 millió és 3,152 millió Ft között Morvaország 1 044266 Ft 40 kr és 1 050666 Ft 40 kr között Szilézia 2088 533 Ft 20 kr és 2 101 333 Ft 20 kr között Alsó-Ausztria átlagban 900000 Ft Felső-Ausztria 0,4—0,45 millió Ft között Stájerország átlagban 0,3 millió Ft Karintia 0,12—0,16 millió Ft között Krajna átlagban 60000 Ft

127 (Az adatok természetesen a deperdita és a discretiók nélkül értendők.) Költségvetés a Habsburg Birodalom egyes országaira és tartományaira kivetendő adóösszegről (1737), Ország, tartomány Rendes adó (forint) Rendkívüli adó (forint) Csehország 2000000 800000 Morvaország 666666 2/3 266666 2/3 Szilézia 1 333 333 1/3 533 333 1/3 Alsó-Ausztria 600000 200000 Felső-Ausztria 300000 100000 Stájerország 270000 30000 Karintia 100000 18000 Krajna 50000 12000 Tirol és Elő-Ausztria 135000 — Magyarország 2 500000 — Bánát 300000 — Habsburg-Szerbia 74000 — Szlavónia 80000 — • Erdély 500000 50000 Olténia 180000 20000 Határörfalvak 47000

128 — Erdély adóügyi helyzete tehát nem változik a Habsburg Birodalom gazdaságilag aránytalanul fejlettebb részeivel szemben a 17. század vége óta. Az országos főbiztosság reformja III. Károly 1737. szeptember 18-i rescriptumával indul meg. Az uralkodó az országgyűlés feladatává teszi az országos főbiztosság instructiójának modernizálását, javaslattételt szervezete és illetménye ügyében. Különösen arra a kérdésre várt választ, hogy a főbiztosság személyzete együtt maradjon-e, vagy csak a főbiztos tartózkodjék a hatóság székhelyén, az adjunctus commissariusok pedig (a magyarországi districtualis commissariusokhoz hasonlóan) a törvényhatóságokban működjenek-e a hadbiztosokkal együtt. Nyomatékul felfüggesztette a hatóság illeményeit addig, míg a felterjesztett reformtervezetről dönt.

129