Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

előrelépés történt az évtizedes (egyes esetekben évszádos) restanciákkal kínlódó (és reménytelenül kínlódó) királyi táblától egy rendszeresen működő országos felsőbíróság felé. A királyi tábla összetételében a reform megindulása után történt változásokat már rövidebben ismertetjük. A Szentkereszti András halálával megüresedett ítélőmesteri helyre (III. Károly 1736. július 31-i rescriptumával) Inczédi József kerül.

117 A tábla ülnökei vonatkozásában számos változást regisztrálhatunk. A Thoroczkai János előléptetésével, ill. Kemény Zsigmond halálával megüresedett királyi táblai ülnöki helyekre III. Károly 1736. március 18-án Haller Ferencet és Lázár Jánost nevezi ki.

118 Az imént említett 1736. július 31-i rescriptum újabb személyi változásokat jelent be. A Bethlen Ádám Fehér megyei főispánságra való kinevezésével megüresedett ülnökségre Bethlen Sámuel kerül. Hasonló okból vált ki az ülnökök sorából Lázár Ferenc (ő kapta a Haller János gubernátorrá előléptetésével megüresedett csík—gyergyó—kászonszéki főkirálybíróságot). Helyére a Gubernium 1737. február 11-én tett jelölést, a messze legtöbb szavazatot a korábbi fiscalis directorra, ekkor már számfeletti táblai ülnökre, Csulai Imrére adva.

119 Csulai csak jó két év múlva, 1739. március 20-án nyeri el a rendes ülnökséget.

120 Az utolsó változás az ülnökök sorában Czikó Ferenc halála 1740 szeptemberében;

121 az ő helyére azonban már a jelölés is 1740 decemberében történik.

122 4. AZ ORSZÁGOS FŐBIZTOSSÁG ÉS AZ ORSZÁGOS FŐSZÁMVEVŐSÉG REFORMJÁNAK KEZDETE A Bornemissza—Haller-kormányzathoz fűződik két további kormányszerv, az országos főbiztosság és az országos főszámvevőség reformjának megindulása is. Mindkettőjük tevékenysége az adózáshoz kapcsolódván, előbb áttekintjük az adózással kapcsolatos összesítő adatokat. Ilyenek 1736-tól állnak rendelkezésre. Az 1736/1737. katonai évben az adó mennyisége 587 806 RFt 30 kr.

123 1737/1738-ban 737 806 RFt 30 kr az eredeti kivetés;

124 az adó tényleges összege (pótadókkal, rendkívüli subsidiummal, de a deperdita és discretiók nélkül) megközelíti az 1 millió Ft-ot. 1739/1740-ben az adó országgyűlésen meghatározott összege 537 806 RFt 30 kr.

125 Mint korábban, itt is utalnunk kell rá, hogy az adó készpénzösszegéhez hozzá kell számítani a deperditának a készpénzfizetés 15-20%-át kitevő összegét, az „ingyen krajcárokat" (évi 50-100 ezer Ft), továbbá kb. 100 ezer Ft discretiót.

126 így az adó tényleges értéke még a teljes békeévekben is elérte a 800 ezer Ft-ot, az 1737—1739-i török háború alatt pedig meghaladta az 1 milliót. E vonatkozásban nincs tehát hozzátennivalónk ahhoz, amit munkánk korábbi részeiben elmondottunk, legfeljebb (az 1711—1730-i korszakkal szemben) egy vonatkozásban. Az 1730-as évekből ismét vannak összehasonlító adataink Erdély és a Habsburg Birodalom egyéb országai és tartományai között.