Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. A második Habsburg-berendezkedés (1708—1730)

keres ilyet). A Kancellária, annak biztos tudatában, hogy ilyen új tisztség létrehozására nem lesz anyagi fedezet (a Birodalom pénzügyi helyzete, a reformkísérletek ellenére, romlik), nem vesz tudomást a Gubernium tervének őt sértő éléről. Nem remélhető ugyan — írja 1726. február 27-i válaszában —, hogy egy ilyen ágens beállítása könnyítené Erdély helyzetét, hisz a Gubernium is tudhatja: mire terjed majd ki az ágens hatásköre, de ők nem ellenzik, hogy a Gubernium alkalmas személyeket felterjesszen e tisztségre — s mindjárt javaslatot is tegyen annak fizetésére (ehhez királyi jóváhagyás kell). (EK: AG 1726:6.) A Kancellária tehát az ágens rangjára szállítja le a Gubernium által kívánt expedienst; sem az egyik, sem a másik tisztség létrehozására nem kerül sor. 133 1708. szeptember 20-i instructiója: Schmidt: B H/5. 804—817. 134 Thes. :AG 1712:15. 135 Uo. 1712:63. 136 Haan 1712. április 21-i felterjesztése az Udvari Kamarához: uo. 1712:47. 137 „stultus". 138 „circumvagatio". 139 Bíró 1712. június 17-i javaslata: Thes.: AG 1712:40. A főharmincadosul javasoltakra 1. még: uo. 1712:37. 140 Thes.: AG 1718 [!]: 43. 141 Abban a kimutatásban, amelyet Haan 1712. augusztus l-jén az Udvari Kamara számára készített, e vonatkozásban csak az egyes uradalmak provisorai vannak megnevezve; a többi szakágaknál a szakági vezető nevét találjuk. (Thes. :AG 1712:33.) 142 Uo. 1712:44. 143 Uo. 1715:10. 144 A királyföldi fiscalis tizedek bérösszegei: 171 l-re 4000 köböl búza és 2000 RFt készpénz (Thes.: AG 1712:39.), 1712- re az 1711-ieken kívül még 1000 köböl zab (uo. 1712:5.), 1713— 1716-ra évi 4000 RFt készpénz, 3000 köböl búza és 1000 köböl zab (uo. 1714:9.), 1717—1719-re évi 4000 RFt és 3500 köböl búza (uo. 1719:28.), 1720—1723-ra évi 4000 RFt, továbbá évente váltakozva 3000 vagy 3500 köböl búza (uo. 1720:11.), 1724—1726-ra évi 4000 RFt és 3250 köböl búza (uo. 1725:85.), 1727—1729-re évi 4000 RFt, 3250 köböl búza és 500 köböl zab (uo. 1727:926). A szász tizedek 1713-i tényleges értéke: 3256 köböl 2 és fél mérő búza, 40 köböl rozs, 1062 köböl zab, 4262 3/4 kalangya kender, 649 kalangya len és 7392 2/8 veder bor volt (kisebb járulékos tételektől eltekintve). (Uo. 1713:3.) Ha a búza és a zab szinte egészében a bérösszegbe ment is, a kender, len és bortized együttes értéke jócskán felülmúlta a 4000 RFt-ot. Ezért azonban kincstári kezelésbe venni a szász tizedeket még nem érte volna meg, hisz a kincstári igazgatás általában drágábbnak bizonyult, mint a bérlőké. 145 1712. július 18-i feljegyzése szerint a vármegyei tizedbérletekből származó kincstári jövedelem I. Rákóczi György idejében több mint évi 20 ezer Ft volt, 1703 előtt alig 2-3 ezer forint, 1709-ben 131 forint 28 krajcár, 1710-ben 643 forint 42 1/2 krajcár, 1711-ben 798 forint 28 krajcár. (Uo. 1712:7.) 146 Minthogy a tizedbérletjegyzékeket nem tudta megkapni a hiteles helyektől, visszatartotta volna ezek requisitorainak fizetését a jegyzékek kiadásáig. Instructiót adatott volna a tizedbérletperceptoroknak. A fejedelmek tanácsurai (majd a Gubernium tanácsosai), a fejedelmi (majd királyi) tábla ülnökei, valamint özvegyeik és árváik fejedelmi rendelkezés alapján mentesülvén a tizedbérletfizetés alól (vagy önkényesen mentesítvén saját magukat), s a Deputatio is fenn kívánván tartani ezt a helyzetet, Haan oly értelmű uralkodói döntést vélt volna helyesnek, amely közli, hogy az ilyen mentesség nem járandóság, hanem királyi kegy, amely főtisztviselők özvegyeinek és árváinak nem jár. (Uo.) 147 Uo. 1712: 18. 148 G.P 1712:166. 149 Uo. 1717:114. 150 Uo. 1718:48. 151 Uo. 1724:534. 152 Uo. 1727:430. 153 Uo. 1729:520. 154 Thes. :AG 1712:47