Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. A második Habsburg-berendezkedés (1708—1730)

52 Uo. 1718:47. 53 Uo. 1722:43. 54 Uo. 1722:131. » EK:AG 1722:29. 56 Uo. 1723:37.; G.P 1723:273. 57 G.P 1724:399. 58 Uo. 1724:603. 59 Uo. 1725:369. 60 Uo. 1725:359. 61 Valójában bizonnyal csak egy részük; Savoyai Jenő, SinzendorfT vagy akár Gundaker Starhemberg nyilván nem vett részt a rangban alattuk álló Nesselrode elnöklete alatt működő bizottságban. 62 Uo. 1728:62. 63 A katolikus rendek utasítása bécsi ágensüknek (1712. május 6.) és megbízólevele Kászoni Jánosnak (1712. május 8.): EK: AG 1712:80. 64 Uo. 65 „Gubernii formális, in eoque Cardinalium et aliorum membrorum" (uo.). 66 Uo. 67 Uo. 68 Szentkereszti maga, rutinnal és ízléssel, a kancelláriai szavazásnál az országgyűlés által másodiknak jelölt Bethlen Lászlóra voksol. 69 Uo. 70 Uo. 71 Uo. 72 Uo. 1713:10. 73 Uo. 74 A rangrendre: uo. 75 Uo. 1712:80. 76 Seilern osztrák főkancellár egy, az 1713. március 31-i rescriptum fogalmazványára ragasztott cédulán megkérdőjelezte az ország generálisának tisztére teendő jelölést is („an non suspendenda etiom Generális Militiae Pronvincialis visa fuerat?"). A rescriptumot azonban végül is az Erdélyi Udvari Kancellária eredeti fogalmazványa szerint küldték le. 77 EK:AG 1713:10. 78 Uo. 79 Uo. 1715:80. 80 Uo. 81 Baussnern különvéleménye: uo. 1715:29. 82 Az Erdélyi Udvari Kancellária állásfoglalása: uo. 1715:80. 83 Vest katolizálásának közelebbi időpontját nem ismerjük; 1717 februárjában azonban már katolikus. (G.P 1717:373.) 84 EK: AG 1715:80. 85 Uo. 1718:30. 86 Uo. 1718:112. 87 Uo. 1718:96. 88 Uo. 1721:30. 89 G.P 1717:373. 90 Thes.: AG 1719:10. 91 G.P 1721 :15. 92 Uo. 1723:220. („in ipsa functione publica"). 93 Köleséri guberniumi tanácsosi kinevezése közjogi különlegesség. A természettudós kormányzati férfiú, orvosi szolgálatai révén, a főhadiparancsnokoknál is becsben áll. így történt, hogy az uralkodó láthatólag a Haditanács javaslatára nevezte ki (motu proprio) guberniumi tanácsossá, azzal, hogy nem lévén üresedés, helyettesítse az állandóan betegeskedő, törődött Conradot. (Az uralkodó döntését a