Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
363 A marhakereskedelmi vállalkozásra 1.: Kárffy Ödön: Az erdélyi marhakivitel monopóliuma 1695ben. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1898. 486—493. 364 BM II. 97. 365 Neve Sedgewik és Sedgevits formában is előfordul. 366 I. Lipóttól 1699 márciusában privilégiumot is kapott a Habsburg Birodalmon át Perzsiával való kereskedésre. (EK: AG 1699:36.) 367 Bethlen koncepciója itt egyezik kameralistákéval. 368 Meglepő az Olt-hajózás megjelenése a tervben. 369 Ismeretes, hogy az erdélyi (és magyarországi) városok iparűző polgárai e korban (később is) mezőgazdasági tevékenységgel (nem kis mértékben bortermeléssel) is foglalkoztak. Ez a terv későbbi gazdaságpolitikai koncepciókban is felmerül (Teleki—Dobosi-terv), különösebb eredmény nélkül. 1703-ban formailag csak a medgyesiek tiltakoztak ellene. 370 Bethlen Miklós 1703-i kereskedelmi tervére és sorsára 1.: Lukinich Imre: Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ból. Századok, 1914. 464—476. A terv országgyűlési bizottsági véleményezése: G.P 1702:435. 371 Kivéve az Orosz- vagy Poroszországból behozott bagariát. 372 Itt a katonalovakkal és az Udvari Kamara külön engedélyével behozott lovakkal tesznek kivételt. 373 G.P 1702:332. 374 A szebeni, segesvári, brassai, medgyesi, kolozsvári, szászsebesi, nagyenyedi, gyulafehérvári, marosvásárhelyi, tordai, dési, dévai és fogarasi mészároscéh foglalt állást az ismertetendő módon. 375 A szebeni tímár- és szíjártó-unió, a brassai szíjártó-, ill. tímárcéh és a fogarasi tímárcéh nyilatkozata ismeretes. 376 Évtizedek telnek még bele, míg Benkő József felfedezi, hogy Erdélyben is terem szkumpia. 377 A céhek reagálása a vámrendeletre: G.P 1702:482. 378 Uo. 1702:481. 379 I. Lipót 1694. december 6-án nevezi ki (uo. 1694:94.). 380 M. Kanch.: H et Tr 19.cs. 381 Alvinczi Péter 1701. február 26-án hal meg (Szilágyi Sándor közi.: Alvinczi Péter okmánytára. II. — MHHD XV. — Pest 1870. 318.). Sárosi János halálának terminus ante quem-e 1703. július 12. (G.P 1703:237.). (Abban az összeállításban a Guberniumról, amelyben Apor még mint kincstartó szerepel, az ő nevét is ott találjuk — Thes.: AG 1703:7.) 382 Az 1703. március 10-i kelettel a királyi tábláról készült összeállításban (uo.) Henter és Simonffi nevét találjuk az ítélőmesterek kategóriájában (Sárosi mint egyben guberniumi tanácsos a Gubernium névsorában szerepel). 383 Az Erdélyi Udvari Kancellária 1707. május 2-án a Gubernium több (1707. január 20. és március 17. között kelt) felségelőterjesztését referálja összevontan a Ministerialkonferenzben. Ezek valamelyikében esik említés Simonffi elhunytáról. (EK: AG 1707:15.) 384 Eg Vj az er délyi kormányhatóságok tisztikaráról és a törvényhatóságok főtisztjeiről legkésőbb 1708 derekán készült összeállításban (Bánffy gubernátor még mint élő személy szerepel benne) mindhárom ítélőmesterről mint elhunytról emlékeznek meg. (EK: AG 1708:25.) 385 A királyi tábla 1695 előtti ülnökeire 1. a Gubernium 1695. január 25-i felségelőterjesztését (LRHL I. 408^09.). 386 (Jó. 387 G.P 1695:124. 388 LRHL I. 465^167. 389 EK : AG 1696:135. 390 LRHL I. 834—836. 391 Thes.: AG 1703:7. 392 EK: AG 1708:25. 393 VGyn 193—194. (A naplóíró jelzi, hogy őmaga a számfeletti ülnökség létrehozása ellen szavazott.) 394 LRHL I. 1155. 395 Sándor Gergely keltezetlen (feltehetően az 1720-as évek második feléből származó) leírása a series-szerkesztés 1695-tel bejött gyakorlatáról és következményeiről: EK : AG 1728: 50.
