Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
sarokbástyául, sikerült megszerezni, s (Thököly rövid 1690-i erdélyi uralmától eltekintve) meg is tartani. Az Erdélyben állomásozó hadak ellátását biztosítani lehet — még ha az ország adózó népének szörnyű áldozatai árán is. Kritikus pillanatokban a főhadiparancsnok mintegy a birodalmi központi kormányzat exponense Erdélyben. Úgy hisszük, hogy így az erdélyi Habsburg-politika e korbeli három fő vonását az ország katonai megtartásában, 1699 után a kincstár centralizációs politikájában és a taktikus, de következetes ellenreformációs tevékenységben kell látnunk. * A Rákóczi-szabadságharc erdélyi kuruc berendezkedésével itt nem tartjuk szükségesnek foglalkozni; ezt megtettük korábbi munkáinkban („Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában", ill. „II. Rákóczi Ferenc erdélyi kormányzata"). 497 Elsőnek idézett dolgozatunkban szólottunk arról is, hogy 1703 után a Gubernium, amely a Habsburg-oldalon marad, jórészt a főhadiparancsnok rendelkezésének expedíciós szervévé válik, de ha lehetősége van rá, az ország helyzetét a Habsburg Birodalom központi kormányszervei elé tárva, kegyetlen őszinteséggel szól a Habsburg-hadak pusztításáról is. JEGYZETEK 1 A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis; A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica (1719—1745) és erdélyi hatásköre. 2 L. erre nézve: Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály (Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig). Bp. 1972. 281—284., 286—293. 3 Uo. 285—286., 294—295. 4 „Ego ... a caesare cum plenipotentia ablegatus ad principes Transylvaniae et Valachiae pro protectione caesarea ipsis offerenda eorum defensione suscipienda" — határozza meg küldetése jellegét és célját Dunod Schultz tábornoknak 1685. április 26-án Medgyesről írt levelében. (EOE XVIII. 331.) 5 Emlékeztetjük rá olvasónkat: a Habsburg Birodalom központi kormányzatának 1711 után is jó két és fél évtizedes harcába került annak elérése, hogy az erdélyi törvényekből töröljék azokat a régen értelmüket vesztett kitételeket, amelyek az országnak a Portához fűződő kapcsolatát rögzítették. Az 1685 eleji helyzetben (14 évvel a háború befejezése előtt) ez a követelés nyilvánvalóan túl éles volt. 6 A tervezet, tévesen, arra hivatkozik, hogy ez a török kor előtti gyakorlat felújítása. 1526 előtt azonban az erdélyi vajdát nem választották, hanem a király nevezte ki mint Magyarország egyik főtisztségviselőjét. 7 Ilyen hűségesküt csak Báthory István tett, uralma elején. Ismeretes, hogy néhány évvel később egy Habsburggal szemben szerezte meg a lengyel trónt. 8 A 17. századi erdélyi fejedelmeknek ez volt a latin címzése, a Habsburg Birodalmon belül azonban a cím jelentésárnyalata más. 9 A későbbiekben szólni fogunk róla, hogy Erdély kormányhatóságai és rendjei milyen szívós harcot folytattak a Partiumnak Erdély számára való megtartásáért; arról is, hogy annak legalább egy kis része 1732 után is Erdélynél maradt. 10 A tervezetnek az ismertetetteken kívül számos efemer jellegű, elsősorban a folyó török háborúkhoz kapcsolódó rendelkezése van, amelyeket itt nem tartunk szükségesnek ismertetni. A szerződésterv szövegét 1.: Szász: S 1—9.
