Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
11 Bethlen Miklós adja Dunod szájába ezeket a szavakat: „Nolentes volentes Sacratissima Sua Majestas clementer vos protegit." Inkább hisszük, hogy ez „se non é vero, é ben trovato" történet — de annak alighanem telitalálat. 12 Családja a 17. században szinte állandóan képviselve van a fejedelmi tanácsban. Ő maga talán már 1660-ban is tanácsúr; 1664-től bizonyosan az. (TZs:EKK 28., 41.) 13 A Haller-diploma: Szász: S 11—17. Ismertetésénél ez esetben sem térünk ki a folyó török háborúhoz kapcsolódó s egyéb időleges jellegű rendelkezéseire. 14 66 000 köböl búza vagy liszt, 39 600 mázsa hús (100 fontos mázsákkal számítva), 7000 hordó bor (á 40 erdélyi veder), 120000 köböl zab, 144000 mázsa széna, 480000 kéve szalma. 15 A balázsfalvi szerződés szövegét 1.: Szász: S 24—36. 16 „... rerum statum et faciem interim ex integro mutatam esse" (uo. 23.). 17 Teleki Mihály, Bethlen Gergely és Elek, Székely László, Valentin Frank és Christian Szabó tanácsurak, továbbá a főrendek közül Bethlen Miklós és Apor István, 2 ítélőmester (Alvinczi Péter és Sárosi János), végül Michael Filstich brassai bíró alkotják a küldöttséget. 18 Szász: S 40-45. 19 Uo. 45—49. 20 Vay Mihály, Apafi és a rendek követe 1689. május 11-én a következő választ kapja a diplomatervet illetően I. Lipót nevében: „Dominus Princeps et Status agnoscanteandem [Suam Majestatem] ipsis nulla in occasione quoad possibilitas admittet defuturam." (Uo. 56.) 21 EOE XX. 59. 22 Szász: S 67—78. 23 1 676. október 13-án született. 24 A szász comes a fejedelmi korban is állandó tagja a fejedelmi tanácsnak — akkor azonban a fejedelem nevezi ki tanácsa valamennyi tagját (választásukra csak kivételes esetben kerül sor). 25 A Diploma Leopoldinum első változata az elmondottakon kívül foglalkozik a defectus vagy nota révén a fiscusra háramlott jószágok ügyével (ezeket érdemes erdélyi személyeknek kell juttatni, felekezetükre való tekintet nélkül), magánosoknak a töröktől visszafoglalt területeken lévő jószágaival (ezeket az uralkodó „ex mera benignitate regia" visszajuttatja nekik), a gubernátor, a Gubernium és a királyi tábla fizetésének kérdésével (ezt a kincstári jövedelmekből kell biztosítani). Általában kimondja a szabad kereskedelem elvét, „sicuti sub Principibus fűit". (Megjegyzendő: a fejedelmi korszakban a rendeknek szinte soha nem volt joguk a szabad kereskedelemre. Az időleges rendi fellángolások alkalmával igyekeztek biztosítani maguknak ezt a jogot, amellyel aztán többnyire csak pár hónapig élhettek.) A tizedeket továbbra is bérben hagyja a földesuraknál. Eltörli az ingyen gazdálkodást, fuvart és szállást a szász natiónál s másoknál is. 26 önéletírásában írja: a Diploma kieszközlésében „fő tanács és segédem volt Nicolaus Gothefridus Dankelmann" brandenburgi követ; vele közölte a Diploma tervét, s minden ehhez kapcsolódó ügyet. Mylord Paget angol és Helmskirken holland követ is tájékozva volt a dologról, de kevésbé, mint Dankelmann. (BM I. 402-403.) 27 Uo. I. 404. 28 Az 1691. januári—februári országgyűlés I. tc.-e (EOE XX. 436—437.). 29 A Gubernium megszervezésének kérdésével alább fogunk részletesen foglalkozni. 30 A küldöttség a tanácsi rend és a 3 natio megbízottaiból áll össze. Vezetője a korábbi Rákóczi— Kemény-párt egyik legjelentősebb személyisége, Bethlen Gergely, az újonnan választott Gubernium rangban második főtisztségének, az ország generálisságának viselője, Bethlen Miklósnak évtizedek óta ellenlábasa. Tagja a küldöttségnek Alvinczi Péter ítélőmester, Erdélynek ekkor legjelesebb jogásza is. (A követség összetételét és említett feladatait az 1691. januári—februári XXIV. tc. rögzíti — EOE XX. 449-452.) 31 A fejedelemség kori Erdély története rajtuk kívül nem ismert fungáló gubernátort (Kemény Jánost csak megválasztották, a Báthory Zsigmond lemondásai közben kormányzó királyi biztosok, ill. az 1600 utáni főkapitányok csakúgy nem voltak kormányzók, mint az 1657-i, ill. 1663-i helytartók). Bethlen István 1629—1630-i gubernatorsága pedig eléggé zűrzavaros időszak volt. 32 Az instructio szövege itt diplomatikusan status consiliumot mond. 33 Az 1691. januári—februári országgyűlésen uralkodói megerősítésre jelölt Gubernium tulajdonképpen a kiegészített korábbi fejedelmi tanács volt. Az életben lévő tanácsurak megtartották
