Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben

tartassa be velük a bányarendtartást, oktassa őket jobb termelési módszerekre. Valamivel konkrétabb volt ennél az érczúzó művekre vonatkozó rendelkezés: Köleséri állíttassa helyre az ezek működtetéséhez szükséges tavakat, vagy hozasson létre újakat. Az aranycsempészet megakadályozására hirdesse ki az erre vonatkozó nyílt rendelkezéseket, maga is üldözze az aranycsempészeket. Engedélyezze a jelentkezőknek kincstári területen a nemesfémbánya-művelést és az aranymosást. Hozza rendbe a higanytermelés és -kereskedelem ügyét. Vizsgálja felül az Abrudbányán emberemlékezet óta érvényben lévő bányatörvényeket, s törölje a károsakat. Gondoskodjék a bányahelyek élelem- és borellátásáról. Külön figyelmébe ajánlotta Kölesérinek az Udvari Kamara a radnai és kapnikbányai (hanyatló vagy elakadt) bányaművelést és a dévai uradalomban lévő vasmüvet.

318 Felemelte az Udvari Kamara az ezüst beváltási árát. Kölesérinek tájékozódnia kellett a többi erdélyi bányatermékekről is (réz, kén), s urburát kellett szedetnie ezek után is. Az ércbánya-felügyelő mint vezető alatt, 1702-i instructiója értelmében, tagolt apparátus működött. Bányabírót állítottak be. Ezt az abrudbányai bányapolgárok jelölték, s Köleséri erősítette meg. Ez jelölte ki az új bányák területét, oktatta ezek művelőit a helyes bányamüvelésre. Egyébként mintegy adlatusa volt az ércbánya-felügyelőnek, vele együtt végezte a bányák szemrevételezését, ennek során a bányászok oktatását. A zúzómüveknél és az aranymosásnál lehetséges aranycsempészet megakadályozására két zúzómü-felügyelőt állíttatott be az Udvari Kamara; ezeknek állandóan látogatniuk kellett a nemesfémbányákat és aranymosóhelyeket jelentést kellett tenniük szemleútjaikról jelen kellett lenniük az aranyváltásnál. Köleséri alárendeltje volt az aranyváltó is; az arany váltás szervezetét három aranyváltó beállításával terjesztették ki (területi hatáskörük pontos kijelölésével).

319 A pénzverés ügye elkülönült az ércbányászatétól. A pénzverés vezetőjéül az Udvari Kamara Friedrich Tertinát küldte Erdélybe. 1701-ben már,ott működik;

320 1708 szeptemberében már mint elhunytat említik.

321 A kincstári uradalmak praefectusáról csak 1703-ban történik említés; akkor Ungár János viseli ezt a tisztséget.

322 A harmincadigazgatás vezetője továbbra is Bíró Sámuel. A harmincadhálózat egyes pontjain az 1700-as években zömmel erdélyi magyarok és székelyek állnak, de akadnak köztük görög kereskedők,

323 fogarasvidéki román boér,

324 román kisnemes

325 — a képlet tehát nem változik az 1690 előttihez képest. Harmincadósként működik — talán csak rövid ideig — a II. Rákóczi Ferenc erdélyi kormányzatában jelentősebb szerepet játszó Chilko Krisztián.

320 Különleges eset Theodor Dindaré. 0 egy időben a havasalföldi fejedelem ügyvivője az erdélyi főhadiparancsnok mellett.

327 1. Lipót — szolgálataira való tekintettel

328 — kinevezi a szebeni harmincad és az ahhoz tartozó vöröstoronyi fiókharmincad vezetőjének

329 — annak azonban nincs nyoma, hogy tisztét elfoglalta volna. A tizedigazgatás szervezetébe az új kincstári berendezkedés nem hatolt be. A szász kincstári tizedek a szász natiónak vannak bérbe adva,

330 a vármegyei tizedbérletösszegeket pedig megyénként szedik be a tizedpénztárnokok.

331 Nincs változás végül a kincstár jogvédő intézménye, a kincstári jogügyigaz-