Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

Bevezetés

állítanak itt elő; cukorfinomítója is van. Ennek az intézménynek is Bécs ostroma vet véget — de voltaképpen már előbb tönkrement.

41 Mindez még távolról sem meríti ki e zseniális elme gazdaságpolitikai produktumait. Tervez ő osztrák nemzeti bankot, amelynek tőkéje ne hadi- vagy luxuscélokat szolgáljon, hanem az ipar és kereskedelem fejlesztését, államkincstárat (Reichsschatz) bizonyos új adókból az állam rendkívüli kiadásainak fedezésére, javasolja az olaszországi „Montes pietatis" utánzását, uralkodói „Münz- und Wechselbank"-ot a hazai érték disagiójának az uralkodó számára való elnyerésére. Vitás, hogy van-e szerepe az osztrák Keleti Kereskedelmi Társaság létrehozásában

42 — ez a Társaság is a török háború következtében szűnik meg. De mindenképpen az ő terve egy Nyugati Kereskedelmi Társaság felállítása, amely a Duna—Majna— Rajna vonalán, ill. az adriai kikötőkből kiinduló tengeri utakon kereskednék, cseh gyapjúárut, sziléziai lenvásznat, vasat, acélt, rezet és higanyt exportálna, gyarmatárut, csipkét, más textíliákat, gyémántot, de elsősorban hadianyagot hozna be. E tervből semmi sem válik valóra.

45 S mindebből mi marad meg a török háború utánra? A manufaktúrák (a bécsi dologház, a walpersdorfi selyemmanufaktúra) megbuknak és elpusztulnak, a Keleti Kereskedelmi Társaság megszűnik, a Nyugati Kereskedelmi Társaság meg sem alakul, a banktervek meghiúsulnak, a Consilium Commerciale alig működik, 1710ben újjá kell szervezni — Becher zsenijének termékei sziklára esett magok csupán. Nem jár nála jobban javaslataival Wilhelm Schröder sem. Gothai tisztviselő fia, Habsburg-hivatalnok; eléggé szerény rangban, a Szepesi Kamara tanácsosaként hal meg 1688-ban.

44 Elméleti főművének, a „Fürstliche Schatz- und Rentenkammer"-nek a kézirata valószínűleg közvetlenül 1683 után születik; 1686-ban jelenik meg.

45 A vállalkozó Becherrel szemben ő a hivatalnok; számára az államhatalom gazdaságbefolyásoló szerepe a döntő. Az elméleti kiindulópont nála az uralkodó abszolút hatalma;

46 az uralkodó boldogsága pedig alattvalói jóléte, akiket mint családatya gyermekeit kormányoz

47 — különös a patriarchalizmus és abszolutizmus fogalomvilágának e keveredése. A további következtetésekben azonban Schröder teljesen modern szellem — ha nem is Becherhez fogható zseni, de éppen összefogottságával, megoldási javaslatainak gyakorlatiasságával, rendszerességével imponáló. O is (Hörnigk-hez hasonlóan, akinek művére hivatkozik is) rendkívüli lehetőségeket lát a Habsburg Birodalom felemelkedésére.

48 A gyakorlathoz közelítve azonban csak három biztos emelőjét látja az ország meggazdagodásának : a bányászatot, az arany- és ezüstválasztást — s ezzel egy sorban említve a nem nemes fémek átváltoztatását arannyá-ezüstté — s végül a commerciumot.

49 Válasszuk le egyelőre gondolatvilágáról az alkímiát. Gyakorlati javaslatainak ismertetését a kincstári igazgatás reformjának tervével kell kezdenünk. A kamarai tisztviselő Schröder károsnak tartja az uralkodói jövedelmek jelenlegi kamarai kezelésének módját. Két külön kollégium kezébe adná a kincstári ügyeket. Az egyik (Kamara elnevezés alatt) a bevételek és kiadások egyszerű adminisztrációját intézné; a másik kizárólag kincstári vonatkozású reformjavaslatokkal foglalkoznék.

50 Ebben az utóbbi kollégiumban a legjelesebb szaktekintélyeket kellene tömöríteni. Ezt a testületet függetleníteni kellene a