Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
Bevezetés
Ministerialkonferenztől, 51 s a „summum et absolutum collegium" jogkörével kell felruházni. Ülnökeinek magas fizetést kell adni, hogy működésük során ne önnön érdekeiket keressék. 52 Határozott merkantilista arculata van Schröder iparfejlesztési programjának. Növelni kell a kézművesek számát. Az iparosok maguk is hozzanak létre Verlagokat, hogy ne szoruljanak idegen Verlegerekre. Az ipar termékeit végső feldolgozásuk előtt ne vigyék ki az országból. Olyan nyersanyagokat ne engedjenek külföldre, amelyeket más országok szoktak feldolgozni, de a Habsburg Birodalomban szerzik be őket. 53 Manufaktúraház tervét dolgozza ki. 54 Dologház létesítése is szerepel javaslataiban. 55 Ami az ő sajátos szellemi többlete ebben a kérdéskörben, azt az iparigazgatásra és iparstatisztikára vonatkozó reformjavaslatai teszik. Javasolja, hogy az uralkodó készíttesse el a kézművesek és termékeik kimutatását. 56 Ehhez az iparnyilvántartáshoz és -igazgatáshoz egy „manufactur-amt" lenne szükséges, amelyet Schröder határozottan elkülönítene a Commercialiaigazgatástól. 57 A céhrendszernek éles ellensége. 58 Ami a kereskedelmet illeti, Schröder kereskedőellenes (valamiféle szükséges rossznak tartja őket), 59 de nem kereskedelemellenes. A kereskedelem szabadságának híve, megszüntetné az ezt korlátozó monopóliumokat, korlátozná a kereskedelmi kiváltságokat. Ismét csak hivatalnokszemléletéből következik, hogy a kereskedelem növelésének számos kormányzati eszközét sorolja fel (a vámok és a kamatláb alacsonyan való megállapítása, pontos kereskedelmi bíráskodás, a postaszolgálat jó rendje, megfelelő vámkimutatások, amelyekből az uralkodó tájékozódhat az ország gazdasági helyzetéről). 60 Bank létrehozását Schröder is javasolja. 61 Hivatalnok-attitűdjét e kérdésben is tetten érjük: hitelstatisztikákat látna szükségesnek. 62 Becherhez hasonlóan az ő gondolatvilágában is megjelenik a német nacionalizmus. 63 S ahogy zseniális kortársánál, úgy nála is találkozunk a gondolkodás egyenetlenségeivel. Schröder rendkívül fegyelmezett agya a „Fürstliche Schatz- und Rentenkammer"-ben is néhol az alkímia útjaira csúszik 64 — s ráadásul a nagy jelentőségű műhöz függeléket csatol „Nothwendige Unterricht vom Goldmachen" címmel. Kormányzati reformjavaslataiból korában semmi nem valósul meg. A birodalmi főtisztségviselők, udvari kormányhatóságok féltékenysége eleve lehetetlenné teszi egy olyan „summum et absolutum collegium" létrehozását, amit ő szükségesnek tart. Az ipar- és kereskedelemstatisztikák rendszeressé válására még közel egy évszázadot várni kell a Habsburg Birodalomban. A manufactur-amt a 18. század derekának—második felének commercium-igazgatási szerveiben valósul meg, változott formában. A harmadik jeles kameralista, Hörnigk szintén nem Habsburg birodalmi születésű: mainzi. Spinola de Rojas püspök jószágkormányzója, Becher sógora. 65 Ha Bechernél és Schrödernél egyfajta korai német nacionalizmussal találkoztunk, akkor Hörnigk öntudata valami különleges „Habsburg birodalmi nacionalizmus", a Hantsch-i „Machtbereich" állampolgárának a nacionalizmus összes jegyeit viselő
