Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

Bevezetés

Habsburg Birodalom két vezető államférfia (Strattmann és Seilern), ő is a Rajnavidékről került a Habsburg Birodalom központjába. Apja speyeri protestáns lelkész, ő maga katolikus hitre tért; autodidaktaként, még húszas éveiben

25 orvosprofesszor Mainzban, majd a bajor választó háziorvosa, 1665-ben Bécsben bajor követ. Innen kezdődik bécsi vállalkozásainak sora, bár 1668-ban, összetűzve Sinzendorff udvari kamaraelnökkel, négy évre visszatér Münchenbe. 1676-ban hagyja el végleg Bécset, császári biztosként utazva a Német Birodalomba.

26 Ettől a rendkívül sokoldalú szellemtől olyan „mellékes" teljesítmények is teliettek, mint a flogiszton-elmélet megalapozása

27 vagy a burgonya meghonosítása a Habsburg Birodalomban;

28 bennünket most elsősorban gazdaságpolitikai koncepciója és vállalkozásai érdekelnek. Koncepciójához, amelyet Hugó Hantsch alappal jellemez merkantilistának,

29 Hollandiát választja eszményképül.

30 Autark gazdaságot kíván látni a Német Birodalomban, hatékony védvámrendszerrel,

31 a behozatalnak és a hazai iparnak a piac szükségletei szerinti szabályozásával. A hazai ipar fellendítését a manufaktúraipar létrehozása szolgálná.

32 A kereskedelem legyen szabad; a kereskedelmi magánmonopóliumokat rossz szemmel nézi.

33 Történelmi tapasztalatok alapján vallja a külföldi iparosok betelepítésének hasznát.

34 Az ipari munkaerő biztosításának eszközei közt megjelenik az ő koncepciójában is a korai kapitalizmus nemzetközileg használatos intézménye: a dologház. Ugyanakkor azonban (ez ismét szellemének kitűnősége mellett szól) fontos összefüggéseket fedez fel a modern technika és az emberi munkaerő kiszorítása, í 11. pótlása közt.

35 A modern ipari-kereskedelmi koncepció szerves része a gyarmatosítási program, erős német nacionalizmussal társulva.

36 Az már a kialakulatlan gazdasági feltételek között koncepciókat szülő lángelmének szinte törvényszerűsége, hogy ezek a nagy fontosságú gondolatok nemegyszer az alkimistákéhoz és más kalandorokéhoz hasonló ötletekkel együtt jelennek meg munkáiban.

37 Becher azonban a gazdasági és gazdaságpolitikai gyakorlat embere is a Habsburg Birodalomban — jó egy évtizedig rendkívüli hatással. Bécsi évei kezdetén tesz javaslatot egy kommerciális kormányszerv

38 létrehozására. A minta itt Franciaország; ott 1664-től működik a Conseil de Commerce. A Habsburg Birodalom Consilium Commercialéja 1666-ban meg is alakul (Ludwig Sinzendorff udvari kamaraelnök vezetése alatt; tanácsosi rangban maga Becher is tagja). Ez a szerv azonban már kezdetben sem folytat igazán aktív tevékenységet,

39 s a továbbiakban is kevés eredményt tud felmutatni.

40 Becher azonban ekkor még töretlen energiával megy tovább. Az ő érdeme 1667-ben annak a kiváltságos selyemipari és -kereskedelmi társaságnak a létrehozása, amely Sinzendorff walpersdorfi birtokán alapít selyemmanufaktúrát. Ez aztán a törökellenes felszabadító háborúk alatt bukik meg — de ebben feltehetően szerepet játszott Sinzendorff csúfos megválása a kamaraelnöki tisztségtől és rövidesen bekövetkező halála. Becher kezdeményezésére jön létre 1671-ben a bécsi dologház, amelyben koldusokat, vándor mesterlegényeket és csavargókat fognak munkára; holland kárpitosárut, edényeket, festéket, posztót, selymet, vasárukat, velencei üveget