F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.

Az irodalomban általánosan elfogadott nézet, miszerint az államtitkárok közreműködése azt jelentette, hogy tagjai lettek a bizottmánynak.

35 Mi helyesebbnek tartjuk a bizottmány ügyintéző, tanácsadó tagjairól beszélni. Október 1-én a bizottmány munkájának segítésére, több távollevő tag pótlására a bizottmány munkájában eddig is részt vett Szemerét, valamint a déli táborból visszaérkezett Mészáros minisztert is bizottmányi taggá nevezték ki.

36 Október 4én további tagokkal bővült a bizottmány a felsőház részéről, mivel a felsőház „magát és cselekvőségét a képviselőházzal azonosítja, mi végre a miniszterelnök távollétében működő Honvédelmi Bizottmányhoz br. Perényi Zsigmondot, gr. Esterházy Mihályt, br. Jósika Miklóst és id. Pázmándy Dénest ... alkalmazni óhajtja". A Ház ezt „annyival inkább elfogad[ta], minthogy így az érintett honvédelmi választmány az összes törvényhozás mindkét háza többségének kifolyását képezi".

37 A felsőház szeptember 25-én már delegált három tagot, id. Pázmándy Dénest, br. Perényi Zsigmondot és gr. Szapáry Józsefet. Az október 4-i elnöki előterjesztés szövegéből úgy látszik, hogy ők csak a miniszterelnök jelenlétekor vettek részt a bizottmány munkájában, tehát szeptember 25—27. között. Perényi maga 27-e után is jelen volt a bizottmány ülésein.

38 Visszatérve a bécsi eseményekhez: nyilvánvaló volt, hogy Lamberg megölésének tényét nemcsak Pesten fogták fel eldöntő jelentőségűnek, hanem Bécsben is. Batthyány lemondott. Következő lépésük az október 3-i leirat volt, amelyben az uralkodó azonnali hatállyal feloszlatta az országgyűlést és az országot hadi törvények hatálya alá helyezte. Katonai főparancsnokká megtette az országban annyira gyűlöletessé vált Jellasicsot, új miniszterelnökké pedig Récsey Ádám 75 esztendős táborszernagyot, a bécsi magyar testőrség helyettes parancsnokát, aki a fentieket ellenjegyezte. Károlyi Árpád részletesen előadja Batthyány perének kihallgatási jegyzőkönyvei alapján a leirat születése körüli bonyodalmakat, amelyek szerinte elsősorban abból származtak, hogy az udvar nem talált senkit, aki ellenjegyezné Jellasics kinevezését. Az ellenjegyzés pedig azért volt annyira fontos, nehogy az országgyűlés ennek hiányában ismét kifogást emeljen az intézkedés ellen, amint tette azt Lamberg esetében.

39 Kissé furcsa Károlyi okfejtése erről a szituációról, hiszen az uralkodó amúgy is feloszlatta az általa összehívott országgyűlést, és a legszigorúbb törvények alá veti az egész országot, sejtetve a megtorlást. Ennyire fontos lenne mindehhez egy — ebben a helyzetben teljesen formális követelmény, az — ellenjegyzés? Károlyi az udvarban levő konzervatívok • 35 Pl. Ember 1948. 156.; Závodszky 359. 36 Pálffy János, Nyáry Pál a táborba mentek vagy menendők. Beér—Csizmadia 259. 37 Uo. 262. A felsőház Somssich Pongrácot is tagul jelölte, de ő nem fogadta el. Br. Jósika Miklós (Torda, 1794. ápr. 28.—Drezda, 1865. febr. 27.) regényíró, az MTA tagja. MËL I. 819. Gr. Eszterházy Mihály (1786—1874) 1849. ápr. 27-től a fegyver- és lőszergyártás kormánybiztosa. KLÖM XV. 153. 38 Közlöny, 1848 okt. 5.; Závodszky 359. a bizottmány tagjaként említi ifj. Pázmándyt, a képviselőház elnökét, okt. 8-tól. Ekkor azonban csak szó volt arról, hogy a bizottmány élén álló háromtagú kormány tagja lenne Kossuthtal és Nyáryval. 39 Károlyi 1932. I. 419. s köv. lapok.