F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium

bizottmánynál teljesített szolgálatot, majd külföldi megbízatással távol volt. Az OHB-hoz való átrendelésekor Szathmáry Király Barnabást nevezték ki segéddé szeptember 21-én, majd november 23-án Kovács Károly hadnagyot is.

79 Mészáros úgy emlékszik, hogy Szabó eltávozásakor Marziani a minisztériumba hozta vegyészi ismeretei miatt Görgei Artúrt, s vele beszerző útra is ment Bécsbe és Prágába. Erről Görgei is szólt visszaemlékezéseiben anélkül, hogy részletesebben kitért volna alkalmaztatása körülményeire. Röviden annyit közöl, hogy miniszteri rendelettel szólították el zászlóaljától önállóbb hatáskörbe 1848 augusztusában. Feladata gyutacs- és lőkupakgyár felállítása lett volna, de erre nem került sor, mert honvédőrnaggyá nevezték ki, s elindult nagyívű katonai pályáján.

80 Az osztályon még 1 segédfogalmazó, 1 írnok és 1 díjnok dolgozott. Hadügyészi (igazságügyi) osztály. Egyike volt azon szervezeti egységeknek, amelyet a semmiből kellett megteremteni, mivel 1848 előtt osztrák törvények alapján német anyanyelvű hadbírák jártak el a magyarországi katonaság igazságszolgáltatási ügyeiben. A fellebbezés az udvari haditanácsnál történt, tehát a katonai igazságügy teljesen osztrák rendszerű volt. Az a tény, hogy Mészáros június végén megkezdte az osztály és az önálló magyar katonai igazságszolgáltatási szervezet létrehozását, valamint Halzl János bécsi helyőrségi hadügyészt július 17én osztályfőnökké nevezték ki, nem jelenti azt, hogy ezzel létre is jött az önálló magyar katonai igazságügy.

81 A hadügyminisztérium csak szeptember közepén tekintette megalakultnak a minisztériumi osztályt is,

82 az igazságügyi szervezetben pedig ideiglenes megoldásokkal voltak kénytelenek megalkudni. A magyar hadügyminiszter június 28-án egy választmányt jelölt ki, amely új magyar rendszert volt hivatva kidolgozni a katonai igazságügy terén. A rendeletben foglalkoztak a honvédség és a nemzetőrség igazságszolgáltatásának ellátásával is. A rendelet az egész magyar katonai szervezetről szólt, amibe a sorkatonaság ügyei is beletartoztak, de e téren a minisztérium megelégedett annyival, hogy szorgalmazta a magyar nyelvű hadbírák áthelyezését Magyarországra és a német nyelvűekét a birodalom más részeibe.

83 A nyugdíjban levő hadbírák és polgári ügyvédek számára „átképző" tanfolyamokat szervezett az ONHT, hogy legalább a honvédseregnél és a nemzetőrségnél kielégíthessék a minimális szükségletet a jogászok tekintetében. Ebbe—elvileg—Ausztria sem szólhatott bele. A tanfolyam július 31-én indult, szeptember 16-a körül fejeződött be; a vizsgákat szeptember 2079 Miniszterelnök a hadügynek, 1848. szept. 21.: Batthyány min. eln. iratai 1848:709. eln. sz.;OHB a hadügynek, 1848. nov. 23.: OHB 1848:3453. eln. sz. 80 Mészáros Lázár I. 214.; Görgey I. 2—3. 81 Ezt állítja Urbán 1976. 47. 82 Melczer jelentése szept. 18-ról a pénzügyhöz: Pm, Só- és pénztári 1848:1. kfö, 44. tétel, 344 HM sz. 83 Mészáros rendelete az egyházi és katonatörvényszéki ügyek újjászervezéséről, a Bécstől való függetlenség szellemében: Közlöny, 1848 jún. 29.; Mészáros Esterházynak, 1848. aug. 23.: Hm, Biztossági 1848:73. kfö, 89. tétel. Az áthelyezésekről: Mészáros szorgalmazta Pulszkynál, hogy járjon közben az osztrák hadügyminisztériumnál annak érdekében, hogy legalább 10 magyarul tudó hadügyész kerüljön át a honvédsereghez. Király személye kör. mm. Elnöki 1848:355. eln. sz. jún. 26.