F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
Berky József, Thanhoffer (Honváry) Pál — mindkettő elnöki —, Ábrányi Emil, Nagy Gusztáv, Pompéry János, Nyiri Józsa, Raácz Károly (csak 1848-ban). Utóbbi volt az irodaigazgató és az államhatáron túlra szóló útlevelek kezelője. Fogalmazók: Nagy Péter, Bartal Károly (1848-ban), Gróffy Sándor, Kossuth Samu. 141 A postai részleget Madarász László szintén nagy létszámúra tervezte, sőt 10 fővel meg is haladta a rendőri részleg személyzetét. Ahogyan azonban a tervezett rendőri 44 főből 34-38, a postaiból átlag 23 fő dolgozott ténylegesen. A legtöbb postai hivatalnok 1849 márciusában volt: 35 fő. A postai osztályt 4 csoportra osztották: igazgatási vagy „administratialis", számvevői, postajárási és gazdászati. Miután a részlegek teendőiről nem maradtak fenn adatok, erre csak a korábbi gyakorlat és a szórványosan fennmaradt iratok alapján következtethetünk. Az igazgatási csoport tevékenysége nagyjából azonos volt a helytartótanácsi ügykörrel, a többi csoporté a kamaránál, illetve nagyobb részt a bécsi központi szerveknél intézett feladatok körével. Általánosságban megállapítható azonban, hogy az ORPO tevékenysége a forradalmi körülmények miatt alapjaiban tért el a korábbi gyakorlattól, és csak részben alkalmazhatták az elődök tapasztalatait. A postai osztály nem előrelátó terv, hanem a mindennapok követelményei szerint dolgozott. A személyzetet nem osztályigazgató vezette, mert ezt az állást az egész időszak alatt nem töltötték be. Rangidős tanácsnok Kovachich Kandid (Őszinte) volt, mellette másik tanácsnok Gömöry Andor; titkárok: Németh Dániel, Daróczy Elek, Kornis Károly; fogalmazók: Dalnoki Gábor, Gánóczy József, Horváth Imre. A fentiek valamennyien az igazgatási csoportban dolgoztak. Ugyanide sorolták az irodát, amely különállóan dolgozott a rendőri irodától. A postai irodaigazgató Mérey Miklós (nem tévesztendő össze Mórral) mellett iktató és írnokok dolgoztak. Kiadó és irattárnok nem volt, mert ezt a két müveletet a rendőri iroda végezte el a postai osztály számára is. A számvevői csoportot a terv szerint egy számvevői tanácsos vezette volna, de csak 1 bíráló számtiszt, 3-8 vizsgáló számtiszt, 5 írnok található az egész működés idején. A postajárási irodában 2 postatiszt, 1-2 írnok dolgozott külön főnöki irányítás nélkül. Április végén csak 1 írnok teljesített itt szolgálatot, mivel a postavonalak szervezésé amúgy is az igazgatási csoportnál bonyolódott. A gazdászat állt legrosszabbul személyzet dolgában: vagy senki sem (január 23.), vagy 1-2 személy volt csak ide besorolva (március 10.). A tervezett létszám 1 főnök, 1 ellenőr, 1 szekérmester, 1 szolga volt. 142 141 Uo.; F/KM Elnöki 1848:354. m. sz. dec. 12.; Pm, Pénztári 1849:916. pü. sz. jan. 23. 57/RPK sz.; ORPO Iratok 30. kfő, 168/a tétel, 437/RPK sz. febr. 16.; Pm, Pénztári 1849:2093. pü. sz. febr. 22. 396/RPK sz. Mérey Mór kinevezése; 1849:2924. pü. sz. márc. 13.; 1849:4225. pü. sz. ápr. 15. 142 Madarász dec. 23-án jelentette a postai osztály újjászervezését a Pénzügyminisztériumnak; fizetést dec. 15-től kért. Az akkori névsort nem sikerült fellelnünk. Pm, Só- és pénztári 1848:1. kfő, 44. tétel, 1/m.sz. és ORPO Iratok. A létszámra: Pm, Pénz tán : 1849:916. pü. sz. jan. 23., 1828. pü. sz. febr. 16., 2779. pü. sz. márc. 10., 2924. pü. sz. márc. 13., 4225. pü. sz. ápr. 15., 4929. pü. sz. ápr. 30.
