F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

A honvédelmi bizottmányi rendőrségnek is a belügyihez hasonló ügyköre volt. Az élesedett politikai helyzet miatt azonban egyes feladatok helyett újak születtek, mások hangsúlyozottabban érvényesültek. Az általános közcsendre ügyelés az eddigieken kívül magában foglalta a debreceni költözködés ügyeit, a biztosok kiküldését is. Fokozottan ügyeltek az éberségre nemcsak a sajtótermékek, hanem a levelezés figyeltetésével. Ez utóbbi különösen népszerűtlenné tette az osztályt a közvélemény körében. Ellátták a Közlöny adminisztratív irányítását, ellenőrizték az utasforgalmat az útleveleken keresztül. Az idegenek bejelentkezési kötelezettsége ez időben is érvényben volt. A megszaporodott lakosságú Debrecenben a városi hatóságoktól is átvettek bizonyos rendészeti feladatokat: ellenőrizték a piaci árakat, a dohánybeváltás, a bormérés stb. ügyeit.

143 Továbbra is ide tartoztak: hadifoglyok ügyei, körözések, ajándék vagy elkobzott fegyverek, amelyeket a hadügyminisztériumnak adtak át, egyes nemzetőrségi ügyek stb. A közlekedési tárgyak, szoros kapcsolatban a postajáratok állandó változtatásával aszerint, hogy az ellenség csapatai merre állomásoztak, szintén ide tartoztak. Nemcsak a merőben új teendőként jelentkező kormányhivatali költöztetést kellett megszervezniük, hanem — hasonlóan a későbbi idők partizánjaihoz — a meglevő kevés vasútvonal és az utak megrongálását is. A debreceni költözés lebonyolítása ügyében sok kritika érte a rendőri osztályt is. Sietve hagyták el a fővárost, s emiatt nemcsak az útlevelek kiadása körül keletkezett zűrzavar, hanem a rendőri iratok elszállításáról sem történt megfelelő intézkedés.

144 A bizottmányi rendőrségnek külön pénztára volt a biztosok kiküldetése, a képviselők napidíjai, valamint a postai költségek fedezésére. A képviselői díjak számontartása az országlati osztály feladata lett volna, de mivel Farkas János rendőri tanácsos volt a szállásmester — országlati hivatalnokok nemlétében —, célszerű volt a nyilvántartás és a kifizetések egy helyütt történő adminisztrálása. A rendőri osztály a pénzösszegeket a Pénzügyminisztériumtól kapta, számadási kötelezettség mellett. Ezzel kapcsolatban Duschek azt a kívánságát is kifejezte, hogy ellenőrizni kívánja az egyéb postai intézkedéseket is. A pénztáros Horváth Zsigmond, ellenőre Herczeg Győző volt.

145 Madarász László — az őt a Zichy-ékszerek ürügyén ért támadások folytán — április 15-én lemondott tisztségéről, és a debreceni rendőri ügyek ideiglenes vitelét Farkas János tanácsosra, a Debrecen és Pest közöttieket Mérey Mórra, a postaügyeket pedig Kovachich Kandid tanácsosra bízta. Közvetlen feljebbvalóul a 143 Az idegenek bejelentkezéséről 1848. dec. 1-én Madarász új rendeletet adott ki: Janotyckh 1851a III. 1144. sz. Idegenekről összeállított lajstromok találhatók a rendőri osztály iratai között, az 1. csomóban. Rendelet az utazók ellenőrzéséről, dec. 2.: Uo. 1165. sz., Ideiglenes útlevél rendelet, dec. 22.: Uo. 1372. sz.; Röplapok, sajtótermékek ellenőrzéséről, dec. 2.: Uo. 1158—1160. sz. A Figyelmező c. reakciós lap betiltása: Uo. 1227—1229. sz. 144 Erről részletesen szól: Fábiánné 1974. 99—100. 145 A képviselői díjakról: Madarász a Pénzügyminisztériumhoz, 1849. jan. 27. Pm, Pénztári 1849:1080. pü. sz. 216/RPK sz. Duschek a postai ügyekről Madarászhoz: Uo. 1849:1663. pü. sz. febr. 12.