F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.

Március 17-én esett még röviden szó az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány viszonyáról a Madarász László elleni támadás megindulásakor. Kazinczy Gábor vetette fel a Zichy-javak licitációjával kapcsolatban. Ő is arra hivatkozott, hogy a Honvédelmi Bizottmány „semmi nem egyéb", mint az országgyűlés „kifolyása", de ő maga ellenezte azt a felfogást, miszerint a Ház maga kormányoz, mert az lehetetlen a törvényhozó hatalom „szabad kezűsége" miatt. A kormány tettei viszont a Ház elé tartoznak, s e jogon interpellálta a kormányt, személy szerint Madarász Lászlót az ékszerek ügyében.

86 A felelősség jelszava alatt indított támadás a bizottmány, a baloldal kompromittálására irányult, amelyben Madarász ugyan „elvérzett", de a békepárt is csak részleges sikert ért el. 3. A KORMÁNY TÁVOZÁSA DEBRECENBE. AZ IDEIGLENES OSZTRÁK POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS BERENDEZKEDÉSE A FŐVÁROSBAN

87 Az országgyűlés és a kormány a hadihelyzet alakulása miatt veszélyeztetve látta helyzetét a fővárosban. Elsősorban Kossuth szorgalmazására, a képviselőház december 31-i ülésén határozatot hoztak a képviseleti, igazságszolgáltatási és végrehajtó szervek Debrecenbe távozásáról, hogy onnan a továbbiakban is eredményesen, az ellenségtől védve irányíthassák az ország ügyeit. Kossuth Csány Lászlót, a felső-dunai hadsereg melletti országos biztost ruházta fel teljhatalommal a főváros polgári ügyeinek intézésében, a költöztetésben, az értékek mentésében.

88 Vetter helyettes hadügyminisztert szintén megbízta e feladatokkal. Maga Kossuth is visszatért Szolnokról ellenőrzés céljából.

89 A költözéssel, a vasutak, posták ügyével az országos rendőrséget bízták meg. Ugyanakkor szállítási és élelmezési biztos volt a szolnoki területen Halasy Kázmér, akinek többek között feladata volt a továbbszállítás Debrecen, Arad, Várad irányába.

90 Kossuth december 31-én, a hajnali elutazás előtt figyelmeztette a kulcsfontosságú hivatalok és szervek vezetőit a gyors távozást elősegítő intézkedések megtételére. Különösen fontos volt az országos rendőrség és az államkincstár vezetőjének helytállása. Madarász január 1-én még Pesten volt; a parancsot ő Csizmadia 367. Kemény csak a február végi tárgyalásra emlékezik, és azt is 27-re teszi. Ugyancsak tévesen írta, hogy Madarász József nem pártolta Halász indítványát. 86 Közlöny, 1849. márc. 20. 87 A főváros kiürítésével foglalkozik: Barta. A bizottmány működését az egyes minisztériumok debreceni tevékenységével kapcsolatban tárgyaljuk. A bizottmányi elnöki iroda munkájának jellemzését összekapcsoljuk a kormányzó irodájának bemutatásával, mivel utóbbi a bizottmányi irodából alakult. 88 Kossuth dec. 31-i intézkedései Pázmándy Dénes képviselőházi elnökhöz, Görgeihez, Csányhoz; az országgyűlés vitája dec. 31-én; az OHB elnökének kiáltványa a költözésről, dec. 31. Lásd KLÖM XIII. 933—936., 940—953. 89 Gelich II. 158. 90 Jelentés az OHB-nak, 1849. jan. 24. Szolnok: OHB 1849:1254. eln. sz.