F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.
Bizottmányra ruháztassék, miszerint az ügyek vezetésében kissé nagyobb egyszerűség s bizonyos egység legyen, a bizottmány elrendezése pedig oly formán történjék, hogy a kormányzó bizottmány kinek kinek a végrehajtás körébeni teendőit maga jelölje ki. A képviselőház az ország kormányzatát mind a két ház részéről kiküldött Honvédelmi Bizottmány kezébe mindazon hatalommal, mellyel egy ország teljhatalmú kormányának bírnia kell, letévén, a Honvédelmi Bizottmányt mindaddig, míg az ország normális állapotba jővén, törvényesen elismert kormánya nem lesz, az ország teljhatalmú kormányának, Kossuth Lajos honpolgárt és képviselőt pedig egyetemes felállássali kijelentéssel e kormány elnökének nyilvánítja, kire egyszersmind azon hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott Honvédelmi Bizottmányt önbelátása szerint rendezze s egyes tagjainak teendőit jelölje ki." 50 A határozat három körülményt hangsúlyoz: a bizottmány a törvényes országgyűlés kormányzati eszköze; mindazokkal az eszközökkel fel van ruházva, amit egy törvényes kormány magáénak mondhat; működése ideiglenes, lényegében az Ausztriával való viszony rendezésének időpontjáig szól. Batthyányról és lemondásáról a határozatban nem esik szó. 51 2. A BIZOTTMÁNY MINT KORMÁNY. A FELELŐSSÉG PROBLÉMÁJA. HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG, SZERVEZET Az országgyűlés tagjai nem voltak egyben a Honvédelmi Bizottmány feltétlen hívei is. Egyelőre ugyan a törvényhozó hatalom elsődlegességében biztosítékot láttak arra, hogy a bizottmány nem csúszik ki ellenőrzésük alól, később azonban változott a helyzet. Ismételten felmerült a tanácskozások során a bizottmány szervezete, ügyvitele szabályozásának szükségessége. A francia forradalomra emlékeztető szituáció megelőzése érdekében a követek feszegetni kezdték a minisztériummá való átszervezés, s ezzel kapcsolatban a felelősség fontosságát. Az országgyűlésnek az átszervezést sürgető indítványait a bizottmánnyal és annak vezetőjével, Kossuthtal kapcsolatos aggályok motiválták. Féltek attól, nem lépik-e át az országgyűlés által megszabott korlátokat, nem vezetik-e olyan elvek szerint az országot, amellyel a képviselők töb.bsége nem ért egyet. A frissen választott elnöknek tehát kötelességévé tette az országgyűlés, hogy a kormányfunkciókat ellátó bizottmány teendőit, működésének alapelveit foglalja szabályokba. Ez azonban soká váratott magára, s kielégítő módon soha nem történt meg. Már október 8-a előtt volt szó a bizottmányi adminisztráció megszervezéséről. Október 2-án Kossuth bejelentette azt a szándékát, hogy az ügyvitel meggyorsítása - , •• 50 Beér—Csizmadia 273. (Kiemelés: F. K. E.) A Közlönyben csak okt. 20-án jelent meg! 51 A Honvédelmi Bizottmány — hasonlóan Batthyány korábbi eljárásához — kinevezéseit a miniszterelnök utólagos jóváhagyása reményében tette, még október elején is. Pl. Közlöny, 1848. okt. 9.
