F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.

ideiglenesen a Honvédelmi Bizottmányra kellene nem csak azon szűkebb kört mely az eddigi jegyzőkönyvben ki van számára jelelve, hanem ideiglenesen az országnak minden kormányzatát ruházni. ( Közhelyeslés. y*

6 A felszólaló nem véletlenül mondta azt, hogy nem kíván elméleti megokolást az új kormány tárgyában. A magyar országgyűlés követeinek — és ezt tudta jól — nem volt mindegy, hogy az új helyzetre alkalmazhatók-e a szokásjogi alkotmány precedensei avagy sem, megmagyarázhatóak-e a jelen intézkedések valaha a kocka fordultával valamilyen törvénycikkellyel. Mert ez a kormányforma kétségtelenül forradalmi volt, hiszen ha a Honvédelmi Bizottmány felelős volt is az országgyűlésnek, maga az a tény, hogy az országgyűlés közvetve, a Honvédelmi Bizottmányon keresztül befolyt a végrehajtó hatalomba, tevékenysége közelállóit a forradalmi diktatúra szabályai szerint történő kormányzáshoz.

47 Ifj. Pázmándy Dénes elnök azonnal figyelmeztette is a Házat a polgári kormányzatú államok lényeges alkotmányjogi elvére, amely megosztja a hatalmat a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás reprezentánsai, az országgyűlés, az államfő és kormánya, valamint a bíróságok között: „... azt gondolom, hogy a végrehajtó hatalomnak mindenkor szüksége lesz törvényhozó hatalomra. E kettőt, bárminő körülmények között [tehát akár forradalmiak között] összezavarni ném lehet. Én a képviselőház által elválasztattam a ház elnökének, és kimondom nyíltan, hogy ezen túlmenni nem akarok" — jelenti ki határozottan, amikor Kossuth és Nyáry mellé a Ház őt is a háromtagú kormányba akarta választani.

48 Nyáry sem óhajtott a kormányzásban részt venni. Szerinte hiba volt, hogy eddig a hat, majd tíztagú Honvédelmi Bizottmánynak (ő sem számítja tehát ide az államtitkárokat) nem volt elnöke. „Arra kérem a házat — folytatja —, semmi változást ne tegyen, hanem mondja ki azon elvet, hogy miután Magyarországban más constituait hatalom nem létezik mint a ház, e ház kormányoz a maga küldöttei által. Ennél fogva én semmi változást nem akarnék, hogy Nyáry vagy akárki neveztessék ki, hanem azon választmány működjék s elnöke Kossuth Lajos legyen. (Elfogadjuk!)"

49 A Ház óvatos küldöttei és a közvélemény is megnyugodhatott a Nyáry által kimondott érvekben, amely a Honvédelmi Bizottmánynak ezután is meghatározójául szolgált. Számukra az volt a legfontosabb, hogy a Ház törvényesen létrehozott hatalom volt; ülései és képviselői jelentették a garanciát arra, hogy a Honvédelmi Bizottmányt ellenőrzése alatt tartja majd. A Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról szóló képviselőházi jegyzőkönyvi pont: „555. Indítvány tétetvén, hogy miután minisztérium nincs, a jelen körülmények között a nemzet kormányzat nélkül nem lehet, a Honvédelmi Bizottmány pedig azon szűk körben, mely eddig számára ki van jelölve, sikeresen nem működhetik, az ország minden kormányzata ideiglenesen a Honvédelmi 46 Közlöny, 1848. okt. 10. (Kiemelés: F. K. E.) Lásd még a 76. jegyzetben mondottakat is! 47 Beér—Csizmadia 105. 48 Ifj. Pázmándy szeptember végén beválasztás nélkül is részt vett a bizottmány munkájában, amikor Nyáry egyedül volt Pesten. Ember 1952. 191. 49 Közlöny, 1848. okt. 10. (Kiemelés: F. K. E.)