F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.
az udvar nem engedte „lelépni" legalább addig, amíg br. Vay meg nem érkezik; Kremsbe rendelték az udvarhoz. 43 Vay Miklós végül is nem fogadta el a miniszterelnöki posztot. A nádor 25-én tudatta vele a szeptember 22-i királyi rendeletet, amely szerint új minisztérium alakítására kérik. Kolozsvárról meg is érkezett Budára, de — amint október 7-én kifejti — „telyesen meggyőződvén afelől... hogy Magyarország jelen körülményei között, császári királyi Felséged bizalmára is méltó kormányt alakítani más alapfeltételek mellett, mint amelyekhez, köztudomás szerint, gr. Batthyány Lajos úr is köté az új minisztérium alakítását, lehetetlen lenne", ezért a megbízásnak nem tehet eleget. 44 A magyar országgyűlés Récsey Ádámot — lemondása ellenére — október 10-én bűnvádi eljárás alá helyezte, mivel az ország alkotmányát sértő rendeletet írt alá. 45 Az október 3-i leirat törvénysértő, nyíltan agresszív intézkedései elsöpörték az utolsó kétséget is afelől, hogy Bécsnek mi a szándéka, s elhamvasztották az egyezkedést keresők utolsó parányi reményét is. A leirat felháborította az országgyűlést, amely október 8-i határozatában rámutatott a leiratok törvénytelenségére, és kimondta, hogy nem hajlandó munkáját abbahagyni. Az ország vezetését az eddig a miniszterelnök segítségére és helyettesítésére létrehozott Honvédelmi Bizottmányra bízta. Október 8-a tehát az Országos Honvédelmi Bizottmány tényleges kormányzásának kezdete. A szóban forgó ülésen a tárgyat a bizottmányról természetesen Kossuth terjesztette elő. A nehéz helyzetre való tekintettel egyszerűbb ügyintézést kívánt, ami alatt a népes bizottmány kollegiális ügyintézésének három személlyel való felváltását (egy elnök, két tag) javasolta. Ezek hárman lennének a rendező, intéző rész, a többiek a végrehajtó közeg. A végrehajtó közeget jelentő Honvédelmi Bizottmány a kisebb ügyeket maga intézné, és időnként a háromtagú kormányzatnak jelentést tenne. Az olyan kérdéseket, melyeket saját felelősségükre nem intézhetnének el vagy amelyekre nincs szabály, a kormányzat venné kezébe. Kossuth nem kívánt „az ország dolgai kormányzatának" módjáról „teóriái dolgokba" — azaz alkotmányjogi fejtegetésekbe — bocsátkozni, csak azt kívánta kimondatni az országgyűléssel, hogy „a jelen körülmények között kormányzat nélkül a nemzet természetesen nem lehetvén, miután most minisztérium nincs, 43 Beér—Csizmadia 274.; Szeremlei 1867b I. 237—238. Récseynek van egy okt. 7-ről keltezett lemondólevele is, noha általánosan elfogadott, hogy 6-án leköszönését az udvar elfogadta. Említett 7-i lemondásában azt is kéri az uralkodótól, hogy a nagy felháborodás miatt vonja vissza Jellasics kinevezését. ÖStA MR-Aktén 1848:2343. sz. Károlyi Árpád joviális, udvarhű öregúrnak ábrázolja Récseyt. E képbe aligha illik be ugyanennek az agg katonának a magyar helyzet megoldására okt. 4-én készített tervezete. Terveihez katonát és pénzt kért az udvartól. Első lépésként a bécsi magyar minisztériumot kívánta megszervezni. Elképzelése szerint hivatala közvetlen alárendelési viszonyban állt volna az osztrák minisztériummal. Uo. 1848:2264. sz. Erről a Ministerrat tárgyalt okt. 4—5-én. Uo. 1848: 2266—2267. sz. 44 Br. Vay Miklósnak a királyhoz intézett okt. 7-i levele eredetiben és másolatban, Budáról keltezve. ÖStA MR-Akten.mS:2S51. sz. Róla lásd Szeremlei 1867b I. 224. 45 Az országgyűlés ezzel mintegy elismerte, hogy Récsey miniszterként cselekedett. A törvény vonatkozó intézkedése: 1848: III. tc. 32. § a); Beér—Csizmadia 274.; Szeremlei 1867b I. 238.
