F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
törvényszéki előadó. Rajtuk kívül a napi ügyviteli munkát végezte 1 kiadó, 1 iktató, 4 jegyző és írnok, 1 törvényszéki tollvivő, 2 szolga. ss 1848. május 1-től a nádori iratokat új sorozatban kezelték. Az addigi helytartói sorozatot április 25-én a 930. számmal lezárták, s megindították a miniszterit. István nádor és a minisztérium együttműködésének néhány hónapja alatt 2500 körüli számban készültek iratok, majd a nádor lemondása és december 30. között a hivatal kb. 10 iratot iktatott (2519—2529. számok). Az ország pénztára. Ugyancsak a nádor fennhatósága alatt működött az országos pénztári hivatal és számvevőség, röviden az ország pénztára. Többféle értelemben használták ezt a megjelölést az idő folyamán. Valószínűleg a XVIII. században kapcsolódik össze működése a nádoréval; akkor elsősorban országgyűlési kiadások fedezésével foglalkozott. Tőkéjét valószínűleg királyi adomány hozta létre. Ide kerültek a honfiúsítási díjak, némi összeg a felemelt sóalapból. Innen fizették — többek között — az ország levéltárának hivatalnokait is. 56 A XIX. század elejétől volt szoros a kapcsolat a nádor és a cassa regni között, s e század első évtizedétől bővült ki a pénztári hivatal tevékenysége is. Ettől kezdve a „cassa regni" pénzalap csak egyike volt annak a 7-8 tőkének, amit a szintén a század elején megszervezett országos pénztári hivatal kezelt. Nem volt soha nagy jövedelme ezeknek az alapoknak, s egyre inkább kihelyezett tőkével manipuláltak. 57 A pénztári hivatal a nádor akadályoztatása esetén a rangban utána következő országzászlós, az országbíró felügyelete alá tartozott. Az évi jelentéseket az országgyűlésnek kellett bemutatni. Az országos pénztár által kezelt alapok, illetve pénztárak: — országos pénztár (cassa regnicolaris) — Ludovicea katonai intézet pénztára (cassa academiae Ludoviceae militaris); az 1808:VII. tc. bízta a nádorra a létesítendő intézetre megajánlott összeg kezelését — Nemzeti Múzeum pénztára (cassa musei nationalis Hungarici); erről az 1808:VIII. tc. intézkedett — felkelési összesített pénztár (cassa insurrectionalis concurrentialis); az 1809-es nemesi felkelés alapja. E négy pénztár nagyobb összegeket kezelt. További kisebb jelentőségűek voltak: az 1797-es, az 1800/180l-es, az 1805/1806-os nemesi felkelés pénztára, illetve alapja. 58 55 1848:márc. 12-i létszám. István nádor ha. Helytartói 1848:479. sz. 56 Nagy István 344. A nádorral való kapcsolatról itt nem esik szó, csak az országos pénztárról. Arról szintén nem találunk adatot, hogy mióta működött a cassa regni. Részletesen ír az alapok keletkezéséről Palugyay. 57 Az alapokról részletesen lásd Palugyay 257—260., valamint Bottló—Veres. 58 Palugyay részletes, 1852-es pénztári állapotot tükröző adatai az egyes alapokról: A cassa regni bevétele az országgyűlés által megállapított honosítási díjakból (taxae indigenales), a tiltott játékok törvényes bírságából jött létre. Innen fedezték az országos pénztári hivatal, az ország levéltára, az országháza, az országgyűlések és országgyűlési bizottságok személyi és dologi kiadásait stb. 1852. évi alapérték: 114 956 Ft, kamatokra kihelyezve. 1848/49-ben a belügyi költségvetésben szerepelt az ország levéltára és az országgyűlés tisztviselőinek fizetése.
