F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
A pénztár munkáját az országos számvevőség — exactoratus regni — ellenőrizte, amely szintén a nádor felügyelete alatt állott. (Nem tévesztendő össze az 1848-ban a Pénzügyminisztérium fennhatósága alatt létrehozott országos számvevőséggel.) Jelentéseit a nádorhoz küldte, aki közölte az abban foglalt észrevételeket a pénztárral. (Ez a levelezés a nádor cassalia iratsorozatában is nyomon követhető.) 1848-ban a pénztár és az általa kezelt alapok a nádor felügyelete alatt maradtak. A költségvetés külön feltüntette a nádor személyére és hivatalának adminisztrációjára szükséges összeget, de maga az országos pénztár nem készített szabályos költségvetést. 59 A nádornak az egyes alapok kezelésében együtt kellett intézkednie azzal az illetékes miniszterrel, akihez a kérdéses alap tárgya szerint tartozott, így például a múzeumi alapról a vallásügyi, a színháziról a belügyi, a felkelési, ludovikai pénztárról a hadügyminiszterrel. 60 A nádor lemondása után jó ideig semmi intézkedés nem történt az országos pénztárról. Az ügyek intézésének sürgetése miatt azonban az év végére kialakult az a gyakorlat, hogy egy-egy alap tekintetében az illetékes miniszter intézkedett a pénzkiutalásokról. Ez történt például a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a Nemzeti Múzeum költségei tárgyában. Noha ezt a gyakorlatot a Pénzügyminisztérium elvi állásfoglalása után követték, maga a pénzügy továbbra sem rendelkezett az országos pénztári hivatallal, illetve nem akart rendelkezni addig, amíg a nádori tisztség körüli helyzet nem tisztázódik. 61 A nádori hivatalhoz hasonlóan az országos pénztár is Pesten maradt 1848 végén, s hivatalnokai tovább gondozták a rájuk bízott összegeket. Az 1849-es budai ostrom idején katonák betörtek a pénztárba, s csupán 2260 Ft készpénz maradt A ludovikai pénztár bevétele a megajánlott összegekből származott, amelyet részben az országos pénztári hivatal személyzetére, részben az intézettel kapcsolatos kiadásokra fordítottak. 1852: 791 744 Ft. A nemzeti múzeumi pénztár tőkéje szintén megajánlásokból jött létre, s 1852-rea pénztár deficites lett, mivel a megajánlott 500 000 Ft az építésre és felszerelésre nem volt elégséges. A felvett kölcsönök és ezek kamatai a 129 969 Ft alapértéket 152 991 Ft-tal haladták meg. Az alapból az országos pénztári hivatal szükségleteire is fordítottak. A felkelési pénztárakból a felkelés során özveggyé és árvává lett személyeket segélyezték, a katonai raktárakból kiadott felszerelést fizették ki, az alap kezelőit fizették. A legnagyobb, a felkelési összesített pénztár országgyűlésileg kivetett 7 500 000 Ft-ból alakult 373 748 Ft-tal rendelkezett. Jelentősebb összeget kezelt a nemzeti színházi pénztár is, amelynek alapértéke 1852-ben 327 719 Ft volt. Az 1840:XLIV. tc. intézkedése szerint ebből évente 16 000 Ft-ot utaltak ki a színháznak. Az alapot ugyan az országos pénztár kezelte, de a színház feletti felügyeletet a helytartótanács — 1848-ban a belügy — gyakorolta. Palugyay 257—260.; Bottló—Veres 78—80., 183—202. (a színházi alapot nem említi; az István nádor hivatala által kezelt alapokról: 175., 178—182.) 59 Mint említettük, a nádornak egy évre 212 020 Ft járt, az egész hivatalnak összesen 13 700 Ft. KLÖM XII. 497. A költségvetés a bevételek között nem tünteti fel külön az országos pénztárat; az egyenként felsorolt alapok és tpxák között kell keresnünk a jövedelmét. Uo. 495. 40 Lásd Bm, Rendőri színházak, 3. kfő, 1848; VKM Közokt., Felsőbb okt. múzeumok, 21. kfő, 1848/49.; Hm, Biztossági nemesi felkelések, 16. kfő, 1848. 61 Duschek a VKM-hez, 1848. nov. 9. Állásfoglalás az országos pénztárról és a múzeumi alapról. VKM Közokt., Felsőbb okt. 1848:21. kfő, 25. tétel.
