F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium

XIV. KÖZMUNKAÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1. SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYJAVASLATA. A MINISZTÉRIUM HATÁSKÖRE A gazdasági fejlődés követelményei, a hazai közlekedési viszonyok elmaradottsága, Széchenyi István fáradhatatlan erőfeszítései, a forradalmi helyzet együttesen eredményezték azt a fontos tényt, hogy az 1848-as törvények egyik külön cikkelye (XXX. tc.) lett a közlekedés ügyéről hozott országgyűlési határozat. A törvény a korábbi ilyen tárgyú 1836-os és 1840-es országgyűlési kezdeményezéseket folytatta. A XXX. tc. 4. §-a kimondta, hogy 10 millió forintnyi alapot kell létesíteni a vasúti és vízszabályozási munkálatok végzésére. E tény jelentőségének érzékeltetésére fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az első általános jellegű magyar vasúti törvény — 1836:XXV. tc. — négy évvel előzte meg az 1840-es angliait, a vasútépítéssel kapcsolatos kisajátítási jogi szabályozás hat évvel.

1 Munkánknak nem feladata, hogy kitérjen az ezt megelőző korszak közlekedési helyzetének, közlekedéspolitikai eseményeinek részletes tárgyalására.

2 Le kell azonban szögeznünk a közvetlen előzményekről azt, hogy Ausztria számára politikum, szisztematikusan végrehajtott állami intézkedés volt Magyarország fejletlen közlekedési viszonyainak konzerválása, illetve lelassított fejlesztése, az állami támogatás megtagadása a vasútépítéstől, a gazdasági fejlődés egyik kísérőjelenségétől.

3 Politikum lett a közlekedési viszonyok fejlesztésének követelése Magyarországon is. Számos vita született a vasútvonalak kijelölése ügyében, elég, ha csak a nevezetes fiume—vukovári ügyre utalunk Széchenyiek és Kossuthék között. Sok probléma volt a földek kisajátításával, a magánvállalkozók és társaságok praktikáival. Témánk szempontjából azt szükségesnek tartjuk, hogy rámutassunk a Széchenyi közlekedési programját összefoglaló és egyben az 1848-as közlekedési minisztérium működésének alapjait meghatározó közlekedési törvényjavaslat egyes részeire, amelyek a végrehajtás módjára vonatkoznak. 1 Veress 201. Angliában ennek, ellenére „pozitívabb" volt a helyzet, hiszen nem egy kivételes egyéniség szorgalmazta csupán a törvény megalkotását és végrehajtását, hanem az angol gazdaság fejlődése volt erre a garancia. 2 A legújabban a következő két mű foglalkozott átfogóan a közlekedéspolitika 1848 előtti eseményeivel: Spira 1964.; Andics 1975. 3 Az osztrák birodalmi költségvetés 1847-es elszámolásában egyetlen forint sem szerepel kiadásként Magyarország vasútjaira, iparára. Übersicht der Staats-Einahmen und Ausgaben, Seite II—12. Zergliederung der Staatsausgaben nach den einzelnen Provinzen. ÖStA MR-Akten 1848:2199. sz.