F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
A közalapítványi személyzet 1848. december 31-én OHB, illetve államtitkári rendeletre a pénztári készletet átadta ugyan Duschek pénzügyi államtitkárnak, 65 de nem a teljes összeget. Szász Károly rendelete — állítólagos főpénztári figyelmeztetésre — eltért az OHB szövegétől, mert megengedte, hogy a minisztériumi alkalmazottakhoz hasonlóan a pénztárból kifizessék az 1849. januári és februári fizetéseket, valamint az egyéb, az első negyedévben kifizetni szokott juttatásokat. A főpénztár a kasszából 100000 Ft-ot adott át, ebből 55000 Ft-ot Kossuthbankjegyben, és elrejtett 300000 Ft-ot osztrák bankjegyben, s némi aranyat a közeledő „rechtmassige Regierung" képviselői számára. Ezt és a 13 milliót meghaladó kötelezvényeket, letéti összeget, valamint az egyetem értékeit 1849. április 22-én a menekülő osztrákok Grazba szállították el. 66 Emiatt a második minisztérium az alapok adósaitól kénytelen lesz majd új kötelezvények kiállítását kérni. 67 Maguk az alapítványi ügyigazgatósági és számvevőségi, főpénztári alkalmazottak mind visszamaradtak a fővárosban; nem követték a kormányt Debrecenbe, emiatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ilyen jellegű számadásait a Pénzügyminisztériummal vizsgáltatta át. 68 Az igazolási eljárás során Szász Károly nem tétovázott a felelősségrevonás kérdésében. Átküldte az országos rendőrségnek és a közvádlói hivatalnak a királyi ügyigazgatóság, a számvevőség és a főpénztár, valamint az egyetemi nyomda személyzeti névsorát azzal, hogy jelöljék meg azokat, akik akár csak szóval is kompromittálták magukat az osztrák megszállás idején. A számonkérésig a hivatalnokok munkáját egyébként kénytelen volt igénybe venni. 69 Steinbach Ferenc alapítványi ügyigazgatót 1849. június 11-én felmentette tiszte alól, s helyére Deák József volt segédet nevezte ki. 70 A közalapítványi pénztár állapota a vagyon túlnyomó részének az osztrákok által történt elszállítása után siralmas volt. 1849. június 15-én csak 26638 Ft 22 kr. készpénz feküdt a kasszában 297 349 Ft helyett, ami a hóvégi kifizetéshez szükséges lett volna. 71 Talán a közalapítványi jövedelem gyors pótlására tett kísérletnek foghatjuk fel azt a június 22-i vallásügyi miniszteri intézkedést, amellyel lefoglalták a külföldi szerzetesrendek által Magyarországon birtokolt jószágokat az alapítványi javak hasznára. 72 6S OHB-rendelet a VKM-nak, dec. 31.: OHB 1848:7120. eln. sz.; Szász Károly rendelete, idézi: Palugyay 263. eö Palugyay 263.; Abszolutizmuskori Itár, Windisch-Gratz, Altalános No 489. A pénztár jelentése, 1849. jan. 17. 67 Horváth Mihály rendelete, 1849. máj. 6.: Közlöny, 1849. máj. 10. 68 Szász Károly kimutatása a VKM debreceni személyzetéről, 1849. jan. 23.: OHB 1849:916. eln. sz.; VKM Debreceni iratok 1849:83. m. sz. 1849. febr. 1.; egy ilyen számvevőségi ügy febr. 9-ről: Uo. 114. m. sz. 69 1849. jún. 10.: VKM Debreceni iratok 1849:966., 965. m. sz. 70 Uo. 1849:970—971. m. sz. Spech Lajos kalocsai érseki uradalmi főügyvédet alapítványi igazgatósági ügyvéddé nevezte ki Deák pótlására, jún. 14.: Uo. 1849:991. m. sz. 71 A VKM legalább 250 000 Ft-ot kért előlegként a Pénzügyminisztériumtól a vallásalap terhére. Elintézés nincs az ügyiraton: Pm, Pénztári 1849:9697. pü. sz. 72 Horváth Mihály rendelete, 1849. jún. 22.: Közlöny, 1849. jún. 24.
