F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

a bizottmány, hogy sürgessék a közalapítványi igazgatóságot a nagy tömegű elmaradt kamat beszedésére, elsősorban a felveendő államkölcsön visszafizetése céljából. Szükségesnek tartották az éves költségvetés bevezetését erre az alapra vonatkozóan is, valamint azt, hogy a VKM tudassa a nagyközönséggel a pénztár deficites állapotát az átvétel idejére vonatkozóan, a maga gazdálkodásának igazolása céljából.

36 A Pénzügyminisztérium megadta a kért 15000 Ft-nyi kölcsönt, december 22-én.

37 Ha felvették, már csak Windisch-Gratz idején volt lehetőség a felhasználására. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetősége eleget tett a bizottmány egyéb javaslatainak is: felhívta a közalapítványi ügyigazgató figyelmét a kamatok beszedésére; a Közlönyben ismertette a múzeumi aláp pénztárának állapotát, valamint tudatta ide vonatkozó intézkedéseit a közvéleménnyel.

38 A VKM igyekezett mindent — ami módjában állt — megtenni a régiségek gyűjtése és mentése érdekében. A levéltárakat a Belügyminisztérium kezelte, de javaslatok születtek a levéltárakban levő tárgyi emlékek beszállítására vonatkozóan is: pl. a kamara levéltárában levő régi pecsétnyomókat a múzeumnak adják át, valamint felmerült, hogy álladalmi közlevéltárat állítsanak össze. További javaslatok: a Széchenyi-kézirattár megnyitása a kutatás előtt, egy múzeumi teremnek a közköltségen (állami megrendelésre) dolgozó művészeknek való átadása, pénzalap létesítése a művészek számára, gyűjtők hálózatának megszervezése az ország területén.

39 A nádor 1848. május 10-én és 11-én intézkedett a Reguly-gyüjteménynek a múzeumba való szállításáról, valamint a magyar kamara díjazó hivatalából régi pénzek vételéről, ugyancsak a múzeum részére.

40 Az OHB-nak a harc közepette sem kerülte el a figyelmét a múlt kincseinek mentése: december 2-án jelent meg egy elnöki rendelet az erődítési munka, sáncásás közben talált régiségek beszolgáltatásáról.

41 A közoktatási osztálynak nem volt osztályigazgató tanácsosa sem 1848-ban, sem 1849-ben. Tanácsosok voltak: Pap Endre, Szőnyi Pál, Csausz Márton egyetemi tanár és egyetemi alelnök, Balassa János egyetemi tanár; titkárok: Récsi Emil, Kendelényi Alajos; fogalmazók: Dorner József, Egedy Gáspár, Pap Zsigmond, Oroszhegyi Józsa (utóbbi igen keveset tartózkodott a minisztériumban). Az egyik 36 A deficitet a kamatok elmaradása, a pénztár tartozásai, a folyamatos építkezés költségei okozták. A bizottmány jelentése, 1848. nov. 16.: VKM Közokt., Felsőbb okt. 1848:21. kfő, 32. tétel. 37 Uo. 34. tétel. 38 Uo. 32. tétel, dec. 14.; VKM, az ügyigazgatósághoz: Közlöny, 1848. dec. 18. 39 A fenti terveket valószínűleg Eötvös állította magának össze egy minisztertanácsi üléshez: VKM, Elnöki 1848:214—216. sz. d. n. (Az iraton kívül felírva: minisztertanács.) 40 Uo. 1848:59. sz. máj. 10., 62. sz. 11. 41 Közlöny, 1848. dec. 2. Egyébként a Nemzeti Múzeum hivatalnokai az osztrák megszállás alatt kompromittálták magukat, Kubinyi Ágoston a második magyar kormány idején lemondott igazgatói tisztéről emiatt, helyére ideiglenesen Érdy János régiségőrt nevezte ki a VKM. Kubinyi állásának elnyeréséért Bajza József is folyamadott máj. 29-én Kossuthnál, de nem járt sikerrel: KLÖM XV. 497., VKM Közokt., Felsőbb okt. 1849:21. kfő, 12. tétel, jún. 27.