F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
segédfogalmazó Tisza Kálmán volt, rajta kívül még hárman voltak segédfogalmazók, és két tb. fogalmazógyakornok teljesített itt szolgálatot. Eötvös miniszter az egész oktatási vonalon reformokat tervezett, így a közoktatási osztály mindkét alosztályának elegendő munkája akadt. A népiskola elsődlegessége mellett a középiskolában a szak tanítás bevezetése, az egyetem reformja egyaránt foglalkoztatta a minisztériumot. A népiskolai törvényjavaslat országgyűlési elfogadtatása nem sikerült, s több más, szükséges intézkedést is ideiglenes szabályokkal pótoltak. Alapítványi és gazdasági osztály. A VKM hatáskörébe került a vallási és oktatási tárgyakkal együtt mindazon jövedelmeknek a kezelése, amelyekből eddig az állam az egyházi és oktatási intézményeket fenntartotta, illetve támogatta. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az egyházi és az egyházi rendeltetésű világi alapítványok a katolikus egyházat érintették, mivel a többi egyház maga kezelte alapítványi tőkéit. Ez a helyzet a katolikus egyház addigi államvallás jellegéből fakadt. Nem véletlen, hogy éppen a református államtitkár, Szász Károly vetette fel 1848 végén azt, hogy az alapítványok kezelését le kellene adni a katolikus egyháznak, mivel, lévén az országban több bevett vallás, az állam közülük az egyikkel nem azonosíthatja magát. Az alapítványi jövedelmek különféle alapértékek, alapítványok kezeléséből folytak be, amelyek gazdasági ügyeit a helytartótanács alapítványi és egyházi ügyekkel foglalkozó departamentumai, a jogi problémáit pedig a közalapítványi ügyigazgatóság végezte. Külön pénztár, a közalapítványi főpénztár és a helytartótanács számvevőségének egy része foglalkozott a pénzkezeléssel, a számvevési munkával. Miután az országgyűlés 1848-ban sem látott más forrást a vallási és közoktatási terület dotálásához, a tárcát megbízta az alapítványi jövedelmek kezelésével is, noha ez a munka egyáltalán nem illett a VKM tevékenységébe. 42 Az 1848:IX. tc. következtében az úrbéri és dézsmajövedelmek megszűntével az alapítványi birtokok, valamint az egyház jövedelmei „tetemes veszteséget szenvedtek", s várható volt, hogy a nevezett jövedelmi forrás nem lesz elegendő a tárca ellátására. Mindenesetre, a minisztertanács április 22-i, esti ülésén a jövedelmi ág felmérésére utasította a vallásügyi minisztert. Melyek voltak ezek az alapok és milyen célra fordították jövedelmüket? 43 A ) osztály. I. Egyházi alapérték vagy vallásalap III. Károly a magyar kamara pénztárából évi 16000 Ft-ot rendelt 1733-tól a lelkészségek ellátására, egyházi épületek emelésére és javítására, valamint a római katolikus vallás terjesztésére (cassa parochorum). Ezt az összeget növelte a XVIII. század végén eltörölt szerzetesrendek közül azoknak a lefoglalt vagyona, birtokai, amelyek csupán vallási szolgálatot végeztek, tehát sem ápolói, sem tanítói 42 1848. ápr. 22-i esti minisztertanácsi jegyzőkönyv kivonata: Pm, Elnöki 1848:326. sz.; Janotyckh 1851a I. 89. sz. 43 Az alapok csoportosítása és elnevezése a VKM költégvetése alapján: VKM Elnöki 1848:127. sz. júl. 11.
