F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
A Nemzeti Múzeum az 1808: VIII. tc. értelmében a nádor védnöksége alatt állott, aki felügyeletet gyakorolt a múzeum személyzete és munkája felett, s kezelte a múzeum számára létesített alap pénztárát. A múzeumi alap különféle tőkékből (összege az 1848. november 15-én vizsgált pénztári helyzet szerint 157 863 Ft), az egyetemi pénztárból (a könyvtár alkalmazottainak fizetésére 640 Ft) és a Marczibányi alapból (200 Ft) tevődött össze. Az összesített felkelési pénztár felesleges jövedelmei szintén ide kerültek a fenti összeg elégtelensége miatt. (A cassa insurrectionalis concurrentialist szintén a nádor irányítása alatt álló országos pénztár kezelte.) 29 A nádor levéltárában megtalálhatók a múzeumra vonatkozó külön iratok: József nádor levéltárában a „musei" iratsorozat az 1807—1848 közötti évekből és a „cassalia" sorozat 3. számú, a múzeum pénztárára vonatkozó csoportja. Ezeknek az iratoknak az értékét igen megnöveli az a sajnálatos körülmény, hogy a Nemzeti Múzeum saját iratai nincsenek meg. István nádor levéltárának a múzeumra vonatkozó iratai a hasonló című sorozatban találhatók 1847—48-ból. A minisztertanács — mint a közoktatási osztály ügyköréből látható — a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe utalta a múzeumi feladatot, de a múzeumi ügyeket ezentúl is a nádor kezelte. A nádornak a múzeumot érintő intézkedéseit a vallásügyi miniszter jegyezte ellen. A szorosan csak a múzeum és az ottani építkezés napi teendőire nézve a nádor közvetlenül levelezett a múzeumi igazgatóval és az építésszel (Pollack Mihállyal), illetve az épület gondnokával. A pénzutalványozási intézkedéseket — anélkül, hogy az adminisztratív iratokat látta volna — a pénzügyminiszter látta el kézjelével. 30 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetésében nem található külön tétel a múzeum költségeire, mert úgy gondolták, hogy a külön alap az ország pénztárában (cassa regni) egyelőre elégséges lesz. 31 A költségvetés tárgyalásakor ennek ellenére felmerült a Nemzeti Múzeum ügye Kubinyi Ferenc felszólalása nyomán. (A múzeum igazgatója Kubinyi Ágoston, Kubinyi Ferenc bátyja volt.) Nem a múzeum rendezését, átszervezését kívánta, hanem a felszerelés tökéletesítését, a használhatóság növelését. Kívánságának alátámasztására a Nemzeti Színház dotációjára hivatkozott. A múzeumot ugyan a század első felében az adakozók ellátták bizonyos tőkével, az épület kész volt, a felmérhetetlen értékű kincsek azonban folyosókon, ládákban őrizetlenül hevertek szanaszét. A múzeumi alapnak sok volt a kinnlevősége, emiatt készpénzzel alig rendelkezett; ezért lett volna szükség az állami támogatásra. A minisztérium csatlakozott Kubinyi 19 A múzeum vizsgálatára kiküldött vallásügyi minisztériumi bizottmány jelentése pontos kimutatással és mellékletekkel az 1848. nov. 15-i állapotról: VKM Közokt., Felsőbb okt. 1848:21. kfő, 32. tétel. 30 A nádori iroda a VKM-hoz, 1848. okt. 29.: István nádor Ita, Miniszteri 1848:2520. sz.; Duschek a VKM-hoz, 1848. nov. 9.: VKM Közokt., Felsőbb okt. 1848:21. kfő, 25. tétel. 31 Szász Károly államtitkár közleménye. Közlöny, 1848. dec. 18.
