F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
A protestáns (evangélikus-református) és unitárius egyházi osztály feladatai: vegyes házasságok, törvénytelen gyermekek vallásos neveltetése, áttérések; házassági akadályok alóli felmentések vallási tekintetben, elbocsátólevéllel fel nem ruházott egyének összeeskettetése; protestáns tanodák, paplakok, templomok, temetők; a papság és a tanítók fizetése; protestáns alapítványok; protestáns községek egyházi épületeinek fölépítésére segedelmező adakozások gyűjtése; a lelkészek és a tanítók özvegyei; protestáns községek súrlódása egymással vagy más vallású községekkel. > Az osztály személyzete 1848-ban: Lónyaí Gábor osztályigazgató tanácsos (réf.), Pap Endre (ref.) és Fabriczy Sámuel (ev.) tanácsosok, Beöthy Zsigmond (ref.) fogalmazó és Árkosy Károly (unit. erdélyi) segédfogalmazó. Pap Endre decemberben a közoktatási osztályhoz került át, Beöthy Zsigmond pedig decembertől titkárrá lépett elő. Közoktatási osztály. A már említett helytartótanácsi oktatási osztályokon kívül a helytartótanács tanulmányi bizottsága is foglalkozott a tanuló ifjúságra vonatkozó ügyekkel. A könyvbíráló hivatallal való egyesítése után e bizottság intézte a hírhedt cenzúrát is. Hivatalos címe: „tanulmányi biztossággal egyesített központi könyvbíráló hivatal", tollvivője ifj. Palugyay Imre, járulnoka Romy Vince ügyvédek, az 1848-as minisztérium hivatalnokai lettek. 27 Miután az új sajtótörvény a sajtószabadság alapján megszüntette a cenzúrát, a cenzori hivatalt, a tanulmányi bizottság tagjai mint volt cenzorok hivatalukat elvesztették, sőt — tekintettel gyűlölt posztjukra — egyedül ők nem kapták tovább teljes régi fizetésüket a volt kormányszéki hivatalnokok közül. 28 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1848-as hivatalnokai közül egy sem volt korábban cenzor, a következő évben azonban egyet alkalmaztak közülük, Peregriny Eleket, aki a magyar tudós társaság, a Rajna-melléki enciklopédiái társaság tagja volt; 1844-től pedig cenzor is. A közoktatási osztály a helytartótanácsi gyakorlatot örökítve két alosztályra tagolódott, az elemi iskolai és a felsőbb oktatási szakra. Az elemi iskolai és a felsőbb oktatási szakok feladatai voltak: protestáns tanodák és tanárok ügye oktatási szempontból; katolikus fő-, közép-, elemi és néptanodák és tanáraik ügyei; fiú- és leánynöveldék tanítási, fizetési és nyugdíjazási tekintetben; kerületi almanach; görög nem egyesült egyházi tanodák és tanáraik; rajz, zene és énekiskolák; héber tanodák: vívó- és testgyakorló intézetek; mesterképző intézetek; ipartanoda; vasárnapi tanodák; nevelési egylet; Nevelési Szemle; házi nevelés; kisdedóvó intézetek; tudományegyetem ügyei; egyetemi könyvtár; egyházi alapítványi ösztöndíjak kiosztása; múzeumok, régiségek, tudományos társulatok; Terézianum; bányász- és erdészakadémia. A szakok elkülönítésében nem jártak el következetesen, miután mindkét tárgykörben megtalálhatók az alsóbb és a felsőbb oktatás tárgyai. 27 Tiszti névtár 129. Palugyay a statisztikai hivatalban, Romy ezután is alsóbb beosztásban, a Belügyminisztériumban dolgozott. 28 1848—1849-i min. tanács 1848. ápr. 20. 4. pont; A minisztérium 1848. április végi hirdetése. Janotyckh 1851a I. 91. sz.
