F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
lanságért". 130 A meglepő intézkedést az idézte elő, hogy Kossuth a budapesti laktanyákban tapasztalt botrányos egészségügyi viszonyok miatt — nem ügyelve ennek hatásköri kihatásaira — Sauert bízta meg az idézett szavakkal a katonai egészségügy vezetésével. Stáhlyt azonban ezzel egyidejűleg nem váltották le, így mind ő, mint Sauer intézkedhetett, többnyire egymás ellenére is. Ugyancsak zavarokra adott okot, hogy nem választották el a polgári és a katonai egészségügy vezetését. Stáhlyt ugyan felmentették a kereskedelmi-polgári egészségügyi osztály vezetése alól még november 8-án, 131 de Sauer továbbra is (polgári) országos főorvos is volt. A zavaros helyzet megoldására maguk az orvosok (a Bugát—Flór csoport) is javaslatot tettek az OHB-nak, 132 a bizottmány is kért véleményt a kereskedelmi minisztériumtól. 133 Az ajánlott megoldási lehetőségek ellenére az OHB kénytelen volt ideiglenes intézkedéseket foganatosítani a háborús körülmények között; ennek értelmében született december 5-i egészségügyi rendelete. 134 A rendelet kiadásának időpontja egybeesik az Országos Nemzetőrségi Haditanács és a Honvédelmi Minisztérium egy bevonásával, a sorkatonaság és nemzetőrség-honvédség egyesítésével, a Honvédelmi Minisztérium újjászervezésével. A polgári orvosi ügyeket a kereskedelmi minisztérium által megadott szabályok szerint Sauer Ignác országos főorvos, osztályvezető irányítja. A haditanácsnak a minisztériumba történt beolvasztása óta nemzetőrségi igazgatófőorvosi posztja megszűnt, ezentúl mindenféle tábori orvosi ügy főnöke kizárólag Stáhly Ignác tábori főorvos. Mindketten közvetlenül az OHB-nak voltak felelősek munkájukért. A tábori főorvos egyben a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője is volt. Stáhly decembertől látta el osztályvezetői feladatait, köztük elsőként a személyzet összeállítását, amely véglegesen csak december 17-én alakult ki. Tábori főorvosi segédszemélyzetét eddig Huszty Pál fogalmazó és egy segéd jelentette, akiket most újólag alkalmazott. A december 5-i rendelet után megnövekedett feladatainak elvégzéséhez helyettesként maga mellé kívánta venni Tormay Károly orvosőrnagyot és tanácsost, valamint Töltényi Jánost titkárként. 135 A tábori igazgatófőorvos hatáskörébe tartozott a különféle ezredekhez orvosok, kovácsok, gyógyszerészek kinevezése, ezek előléptetése és főorvosi pecsét alatti tiszti rendelvényekkel való ellátása; orvosi bizonyítványok felett szintén saját pecsétje alatt kiadandó tábori főorvosi nyilatkozatok; más, a tábori kórházakra és tábori gyógyszertárakra vonatkozó és gyakran bizalmas javaslatok stb. 136 130 OHB 1848:2974. eln. sz. OHB Stáhlyhoz. 131 Uo. 1848:2284. eln. sz. nov. 8. 132 Uo. 1848:3885. eln. sz. nov. 24. Az említett kérelem követeli az országos főorvosi és az osztályigazgatói tisztség egyesítését. Stáhly személyét támogatták, de Sauer helyett szívesebben látták volna Bugátot. A tábori főorvost egyben minisztériumi osztályvezetővé kívánták tenni a hadügynél. 133 Uo. 1848:4311. eln. sz. dec. 2. A javaslat előadója és fogalmazója az osztály részéről Réczey Imre. 134 Uo. 1848:4685. eln. sz. dec. 5. ,3S Uo. 1848:4757. eln. sz. dec. 6.; Közlöny, 1848. dec. 19.; Hm„ Biztossági 1848:73. kfő, 302. tétel, dec. 15. 136 Hm, Biztossági 1848:73. kfő, 302. tétel.
