F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

Az egészségügyi osztály és a közoktatási szak tisztviselőit 1848. május 1. és 5. között nevezte ki a nádor és a miniszter.

114 Eszerint az egészségügyi osztály első beosztottai: Stáhly Ignác osztályigazgató tanácsos; Sauer Ignác tanácsos, az ország főorvosa; Eckstein Frigyes, Havas Ignác, Tormay Károly, Zlamál Vilmos, Wagner Dániel tanácsosok; Sperlák (Parlagi) Endre, Réczey Imre titkárok; Edvi Illés László, Fromm Pál fogalmazók; egy segédfogalmazó. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közoktatási osztályához került Balassa János tanácsos, orvoskari igazgató és Csausz Márton tanácsos, orvoskari alelnök. A tanácsosok átlagos fizetése évi 1500 Ft volt. Azok, akik egyetemi tisztségeket is viseltek, a minisztériumi munkáért 500 Ft pótdíjat kaptak. Az osztályvezető, illetve a főorvos titkára fejenként 1000 Ft-ot kapott, a fogalmazók 600-600-at, a segéd 400 Ft-ot. A későbbi időben a gyógyszerészi számadások elvégzésére számvevői tiszteket is beosztottak az osztályba; egyikük 500 Ft-ot, a másik napidíjat kapott.

115 Az egészségügyiek fizetése a vezetők kivételével jóval alatta maradt az egyes kategóriákban megszabott fizetéseknek. A tanácsosok egy-egy ügykör referenseként dolgoztak: a közegészségi intézmények ügyeivel Eckstein Frigyes, az orvostörvényszéki ügyekkel Havas Ignác, az orvosrendészetiekkel Tormay Károly, a gyógyszerészi ügyekkel Wagner Dániel, az állatgyógyászati kérdésekkel Zlamál Vilmos foglalkozott. A tanácsosi-előadói véleményeket Sauer Ignác bírálta el, majd az osztályigazgató adott végső formát az ügynek, mielőtt a miniszterhez felterjesztette. Az országos főorvos egyetlen területen volt önálló, a törvényhatósági orvosokkal való szakmai természetű levelezésben. A törvényhatóságokkal az osztályvezető tartotta a kapcsolatot.

116 Az országos főorvos körvonalazatlan hatásköre, illetve az, hogy nem volt jelentős intézkedési jogköre, továbbá az a tény, hogy ebben is korlátozta az osztályvezető állandó ellenőrzése, sok zökkenőt idézett elő az osztály munkájában. Az osztály létszámát 1848 májusában a meglevőnél nagyobbra tervezték, a tervezésnél ugyanis gondoltak az erdélyi unió létrejötte után alkalmazandó erdélyi személyekre; tekintetbe vették, hogy szakembereket kell beállítaniuk a horvát és tengermelléki tartományok egészségügye, a határőrvidéki vesztegzárügy, valamint a hadorvosi tárgy intézésére.

117 Erdélyi származásúak alkalmazására nem került sor, a többiek alkalmazását a hadi események tették lehetetlenné; a hadi egészségügy pedig az önálló katonaság megteremtése után hamarosan külön vonalon futott a Honvédelmi Minisztérium kebelében. Az osztály valamennyi 114 A FIKM egészségügyi osztályra vonatkozóan: FIKM Elnöki 1848:1. m. sz. máj. 1.; PH, 1848. máj. 7. A VKM közoktatási osztályához kinevezett Balassára vonatkozóan: VKM Elnöki 1848:13. eln. sz. máj. 5. Csausz kinevezése: PH, 1848 máj. 23. 1,5 OHB 1848:4311. eln. sz. dec. 2. Ambrus Mihály jelentése. 114 Wagner Dániel 204. 1,7 OHB 1848:4311. eln. sz. dec. 2.