F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

dolgozója keményen dolgozott, hogy legalább a kurrens munkát győzzék.

118 Senki sem maradt távol; a hiányzók a táborban vagy a járvány fenyegette területeken dolgoztak.

119 A katonai egészségügy 1848 őszéig

120 Amint említettük, 1848 októberéig a magyarországi cs. kir. sorezredek katonaorvosainak irányításában, kinevezésében a bécsi Oberstfeldárztliche Direction, illetve a magyarországi főhadi kormányok (Militar General Commando) mellett működő tábori törzsorvosi igazgatóságok (Stabfeldàrztliche Direction) intézkedtek. A magyar Honvédelmi Minisztérium 1848 őszéig nem avatkozott be a régi katonaság, a sorezredek ügyeibe, de a tisztán „magyar lábra állított" katonai erők, a nemzetőrség, az első önkéntes honvédzászlóaljak esetében mégis a magyar minisztériumnak kellett megoldást találni az egységek orvosi ellátásának megszervezésére. A nemzetőrség rendezésével megbízott Országos Nemzetőrségi Haditanács 1848. május 21-én azzal a kéréssel fordult Sauer országos főorvoshoz, hogy hirdessen pályázatot az alakítandó honvédseregnél 10 főorvosi és 30 alorvosi állásra.

121 Ettől a felhívástól számíthatjuk az önálló magyar katonai egészségügy tevékenységét 1848—1849-ben, noha a felső irányítás szervezeti kereteinek kialakítása még váratott magára. 1848. július 7-én nevezte ki a nádor Sauer jelöltjei közül a főorvosokat; a haditanács elnöke, Batthyány Lajos miniszterelnök pedig az alorvosokat.

122 Az önálló magyar katonai egészségügyi igazgatóság. Sauer Ignác és Stáhly Ignác 1848 őszétől a magyar minisztériumnak meg kellett oldani a sorezredekhez való kinevezéseket orvosi vonalon is. Előbb — egyes esetekben már 1848 nyarán is — azt a megoldást választotta, hogy csak a harcok idejére, az utólagos királyi vagy nádori jóváhagyás reményében nevezett ki orvosokat a polgári állásúak közül, vagy a sorezredektől vett át önként jelentkező katonaorvosokat a honvédzászlóaljakhoz. Az ideiglenes kinevezéseket általában Sauer Ignác intézte, láttamoztatva az us Wagner Dániel 22\. 119 FIKM Elnöki 1848:315. m. sz. jelentés a létszámról; OHB 1849:1385. eln. sz. Tormay Károly beadványa. Az osztály munkájáról áttekintést adnak az iratanyag kútfőcimei, vö.: Fábiánné 1969. 71. laptól. 120 A katonai egészségügyről két alapvető munka áll rendelkezésre, amely egymást kiegészítve majdnem teljes képet ad a témáról: Varga Endre 1933.; Zétény. Utóbbi közli a honvédorvosok névjegyzékét, biográfiai adatait, pontos jelzetekkel. 121 Végül is 20 alorvost neveztek ki: Zétény 11—12.; PH, 1848. máj. 24. Varga Endre 1933. a korai időszakról nem tesz említést. 122 Zétény 16. Az orvoskar a katonai egészségügy reformjáról is készített javaslatot: FIKM Egészségi 1848:2. kfő, 26. tétel.; Zétény 17—19. Ezt a minisztériumnak ugyancsak nem volt módjában figyelembe venni.