F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

könnyelműsége hasznos volt az osztrák törekvések számára a későbbiek folyamán. A király személye körüli miniszter végül is amolyan külügyminiszter-félévé alakult; maguk az osztrák miniszterek is hivatalos átirataikat Esterházy Pálhoz mint „Minister der auswartigen Angelegenheiten"-hez intézték. Erről bővebben szólunk a maga helyén; itt most annyit tartunk fontosnak megjegyezni, hogy bármilyenné lett is a király személye körüli minisztérium jellege, azt nem lehet elvitatni, hogy — legalábbis az alsótábla szándéka szerint — ez 1848-ban külügyminisztériumnak volt szánva. Az e téren szintén megmutatkozó határozatlanság oka ismét az Ausztriával való viszonyban keresendő. Érintettük a 3—9. § tárgyalásakor, hogy a király személye körüli miniszter ellenjegyzési jogkörének szabályozása a felelősség elleni vétek volt. Egyéb probléma is adódott létéből és ténykedéséből. Ennek megvilágításához idéznünk kell a törvény 19—25. (a törvényjavaslat 17—22. paragrafusaival megegyező) paragrafusait: „19. § Az ország közügyei felett Ő Felsége vagy a nádor és királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten álladalmi tanács állíttatik fel, mely a legközelebbi országgyűlésen fog állandóan elrendeztetni. 20. § Az Ő Felsége személye körül leendő miniszter mellé a kívántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. kanczellária előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 21. § A 7. §-ban említett, s egyenesen Ő Felségének fentartott tárgyakat, a személye mellé rendelt felelős magyar minister fogja, a mellette levő álladalmi tanácsnokokkal és személyzettel kezelni. 22. § A magyar kir. udv. kanczellária többi előadó tanácsosai a 19. §-ban említett álladalmi tanácsba fognak áttétetni. 23. § A magyar királyi helytartó tanács s az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakításánál is szemügyben tartandó 1791:58ik tcikkre

75 való figyelemmel felosztatnak. 75 A 1791:LVIII. tc. a főrendek kívánságára került be a törvényjavaslatba. „... eddig a kapcsolt részekből az illető dicastériumoknál mindig szoktak egyének alkalmaztatni; annak törvény általi kimondását óhajtják, hogy a minisztérium külön osztályaihoz tartozó hivataloknak betöltésében, valamint szinte az álladalmi tanácshoz leendő kinevezésekben is a kapcsolt részekre a létező törvényeknek értelmében ezentúl is figyelem fordíttassék." Irományok 84. sz. Az alsótábla válasza: Uo. 86. sz. Az LVIII. tc. szövege: „A Mária Terézia ... által Dalmát-, Horvát- és Szlavonországokban felállított kir. tanács már különben is eltörültetvén [az 1767— 1779 között, a közigazgatás javítására és az adójövedelem emelése érdekében működött horvát kormányszék] s mivel azonközben ez országok vármegyéi minden politikai utasítást a magyar királyi helytartótanácstól kaptak: azért Ő szent felsége kegyelmes jóváhagyásával határoztatik, hogy ezeket az előbb említett királyságok vármegyéi továbbra is az imént nevezett magyar királyi helytartótanácstól kapják, valamint hogy ugyanezen tanács kebelében s alantas hivatalnoki állományában azon országokból való egyének igazságos arányban alkalmaztassanak. Továbbá azon országok bánjának, midőn ott megjelenhet, méltóságát megillető ülési és szavazati jog adassék; azon országokat különlegesen illető tartományi ügyeik ezentúl is az előleges királyi jóváhagyással tartandó általános gyűléseiken [tartománygyűlések] tárgyaltatván." Vő. az 1848 előtti kormányzásról mondottakkal.