F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
A május 7-i és június 10-i rendelettel ellentétben a határőrvidéken Ausztria a magyar minisztérium megkérdezése nélkül több intézkedést foganatosított, azzal egyidejűleg, hogy mereven ellenezte a magyar kormány ide vonatkozó terveit. Az osztrák minisztérium még korábban élénken tiltakozott az országgyűlésre küldendő határőrvidéki követek gondolata ellen. 20 A községi és közigazgatási egyéb változtatásokból csak annyit fogadott el, hogy a községi elöljárók mellé szervezzenek egy polgári bizottmányt (Bürger-Ausschuss), de a határőrvidéki ezredeknél lehetőleg kerülni kell a lényeges változtatásokat. Beleegyezett a közmunkák bizonyos mértékű leszállításába, a sóár csökkentésébe, de csakis a Bécs által megjelölt mértékben és módon. 21 Ezzel párhuzamosan az osztrák hadügyminisztérium a május 7-i rendelet után 4 zászlóalj felállítását rendelte el a magyar minisztérium tudta és beleegyezése nélkül. A magyar minisztertanács tiltakozott, és az ezredek felállítását a király május 7-i rendeletére hivatkozva május 30-án a saját hatáskörében megtiltotta. A magyar hadügyminiszter beláthatatlan következményeket sejtett a jövőre nézve e területen, ahová egymással ellentétes parancsok érkeztek, s a lakosság Magyarországgal, a magyar kormánnyal szemben ellenséges érzelmekkel viseltetett; a maga részéről a következményekért minden felelősséget az osztrák minisztériumra hárított. 22 Latour válasza csak annyi volt, hogy „wenn das ungarische Kriegs-Ministerium diese Umstande in Erwagung hatte ziehen wollen, so würde dasselbe wohl auch keinen Grund gefunden habén, sein Befremden über Verfügungen auszudrücken, die entweder im Interessé der Gesamtmonarchie getroffen wurden, oder die sich auf früheren Verhandlungen beziehen". A korábbi intézkedések is a birodalom érdekében születtek, legfeljebb a magyar érdekek sikkadtak el, amelynek hangoztatását az osztrák hadügyminiszter nem javasolta magyar kollégájának, hivatkozva a kötelező lojalitásra. 23 A határőrvidékek átszervezése és a magyar kormány ezzel kapcsolatos politikája nem sokáig jelentett problémát az ott hamarosan kibontakozó hadiállapot miatt, amelynek oka a nemzetiségek mozgalma volt. Amennyire helyénvalónak tartotta Ausztria a maga részéről a minisztériumi törvény saját szempontjai szerinti értelmezését, olyannyira helytelenítette, ha a magyar miniszterelnök, a hadügyminisztérium valamilyen oknál fogva elmulasztotta az előzetes tájékoztatást a hadi ügyek vonalán tett intézkedéseiről. 1848:64. eln. sz.; PH, 1848. ápr. 18., 30. Híradások a minisztérium ez irányú terveiről; ÖStA MR-Aktén 1848. ápr. 30.—máj. 2. 1848:560—562. sz. országgyűlési küldöttek, átszervezés; 1848—1849-i min. tanács 1848. máj. 30., az igazságügyre vonatkozó utasítások; Utasítások Csernovicshoz és Jovicshoz: PH, 1848. jún. 1.; Szemere Csernovicshoz, 1848. máj. 30.: Bm, Elnöki 1848:182. eln. sz.; Szemere br. Hrabovszky János szerémi főparancsnokhoz, 1848. máj. 4.: Bm, Elnöki 1848:48. eln. sz.; Kossuth hozzászólása a határőrvidékkel kapcsolatos minisztériumi tervekről és intézkedésekről a székely határőrökkel kapcsolatban, 1848. aug. 1.: Közlöny, 1848. aug. 3. 20 ÖStA MR-Aktén 1848. ápr. 30.—máj. 2. 1848:560—562. sz. 21 Latour Esterházy hoz a magyar minisztertanács terveiről, 1848. máj. 11.: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:5. eln. sz. 22 Mészáros Pulszkynak, 1848. jún. 3.: Uo. 1848:142. eln. sz. 23 Latour Pulszkynak, 1848. jún. 6.: Uo. 1848:179. eln. sz.
